Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

VOLT K1LENCZEDJ0G FOGALMA, EKED. TÖRT. ÁTALAKULÁSA. 253 s igy az udvartelkeseket és ennek vallományosait, minden szabadalom vagy elévülés nélkül illették; ilyenek a vadászat, halászat, madarászat, serfőzés, bóltn vitás, malom és gyárál 1 ifcás stb. 371. §. Volt kilenczedjog fogalma, eredete és történelmi átalakulása. Volt kilenczedjognak neveztetett azon javadalom, mely szerint a volt úrbéri földek minden termékeinek kilenczed része (néhol heted, nyolczad vagy tized) a volt földesurakat illette. (II. Ul. I: 47, IV: 27.) Szőlőkből néhol kilenczed helyett hegyvám fizettetik. Ezen jog törvény által adatott a volt földesuraknak, jelesül: I. Lajos 6 t. czikkbeni rendelete által: de másrészről, a törvényhozás eleitől fogva teljes erélyességgel ügyekezett ezen a földre és iparra nehezülő terhet minél könnyebbé és elviselhetőbbé tenni: nevezetesen már Ulászló alatt megállapitatott volt, hogyannak megakadályozása végett, miszerint a kilenczed (hasonlóan a tized) kellő időben be nem szedése miatt, a földön a termékek kim maradván, az esőzések és más elemi csapások miatt megromoltak, a k i 1 e nczeddel tartozók »6z. István nap után a földről el vihették a termést, a kilenczedet (és tizedet ottan hagyván). Később 1802: 7 t. czikkben elrendeltetett, hogy az aratás vagy kaszálás bevégeztével, az aratás bevégezte bejelentetvén a volt földesúrnak, ettől számitva 8 nap alatt köteleztetett illetményét beszedni, különben a termelők azt a földön hagyván, a többit szabadon elvihették. A szőlőkbőli kilenczed vagy hegyvámot illetőleg pedig ugyanazon törvényben az rendeltetett, inikép azon évi kilenczed elvesztése alatt ezen illetmény, szüret alkalmával szedessék be. Úgyszintén az 1807: 3 czikkben elhatároztatott, hogy a bortermelők a termést nem kötelesek a kilenczedelő házhoz vinni, de a termés helyén a kilenczedelő által kijelöltetvén a kilenczed, csak ezt kötelesek a kilenczedelőházhoz bevinni; majd az 1836: 7 t. czikkben a földterméstőli kilenczedre nézve az állapitatott meg, miszerint a termelők, akár dűlőnként, akár az egész határon elvégezvén az aratást, a községi elöljárók a volt földesúrnak a kilenczed bevétele iránt jelentést tevén, ettől számitva a volt földesúr 3 nap alatt (az ünnepeket nem számitva) tartozott beszedni a kilenczedet, különben ezen