Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

HÚSMÉRÉSJOG. EZT SZABÁLYOZÓ JOGELVEK. 251 a bérlőt, vagy a bérbeadó ellen erőszakkeresetet indíthattak. (1655: 31, 1659: 47.) Jelenleg (1836 után) egyes közbirtokos külön italmérés jogot nem gyakorolhat, következőn azt bérbe sem adhatja. A közbirtokosság általi bérbeadást illetőleg pedig az elővételi jog miután az ősiség megszűntével minden a vagyon természetén alapult előintési és elővételi jogok megszűntek, elenyészett. (1848: 15, id. törv. szab. 20. §. ősis. rend. 18. §.) 369. §. IV. Hús mérésjog, ennek fogalma. Húsmérésjog alatt értetik a húsnak kisebb mértékekbeni eladhatása. 370. §. Ezen javadalmat szabályozó jogelvek. Ezen javadalomra nézve ugyanazon jogelvek szolgálnak szabályozókul, melyek az italmérési jogra nézve, ugyanis: a) Ezen javadalom szintúgy mint az italmérésjog minden birtokost illet ugyan, de általok ezen jog is csak közösen élvezhető; külön húsmérést gyakorolni egyedül azon udvar telkeseknek szabad, kik erre nézve szabadalom vagy békés gyakorlattal birnak. (1836: 12; 688 i) b) Azon udvartelkes vagy más birtokos ellen, ki ezen jogot külön kezdené gyakorolni, valamint az italmérés, ugy ezen jogot illetőleg is, a többi birtokosok, ha azt bÍróilag eltiltották, erőszakkeresetet indíthatnak. (1836: 12.) 1848 előtt a külön joggyakorlatot kezdő birtokost a többiek önhatalmúlag (via facti) a gyakorlat kezdetétől egy év alatt gátolhatták, azon jogelv alapján, miszerint erőt erővel vissza lehet verni, a külön jogot élvezni akaró pedig egy évig folytonos megtámad ónak tekintetvén, a többiek a megtámadást jogosan visszaverhették; (I: 68, III: 22.) és ez az 1848, illetőleg 1861 előtti törvényszolgáltatási eljárás mellett, melynél a sok alakiságok alkalmazása által az ügyfolyam minél hoszabbra terjesztése egyik irányelv volt, mint a hosszadalmas eljárás segélyeszköze megállhatott; de jelenleg, miután a jogszolgáltatás megszabadhatván az eljárást gátló alakiságoktól, egyik irányelvéül a gyors intézkedést vallja, a közigazságszolgáltatásnak nem segélyéül, de megzavarása, sőt megtámadásául