Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

250 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. pesti mérőt) a folyós testekre nézve szintén a pozsonyi akó, mely 64 itczét tesz; a hegyaljaiaknál a borokra nézve a régi szokás, t. i. a hordónkinti mérés, mely azonban 17G itczénél kisebb nem lehet, megmaradván. (1807: 22.) 2) Erőszak kereset azon közbirtokos ellen, ki az italmérésjogot külön gyakorolná, vagy a közös italméretést akadályozná. Inditják az illető közbirtokosok. Alapszik 1836: 12ben. Biró az illető törvényszék. Ezen kereset inditatott 1836 előtt azon birtokos ellen is, ki aziránti közmegegyezés ellenére, hogy közösen gyakorolják az italmérésjogot, külön italt méret, (alapsz. 1836: 12, és a szerződési törvényekben.) Ezekhez járultak még 1848 előtt a következő keresetek: a) Udvartelkes, vagy ennek vallományosa ellen italmérésjog eltörlése végett, ha szabadalom vagy elévités nélkül gyakorolta az italmérésjogot. Inditotta vagy a kir. ügynök (alap. I: 23, 78, II: 7.) vagy a volt földesúr; (alap. 1598: 35.) ez utóbbi indithatta még akkor is, hogy ha később az udvartelkes szabadalmat kért, de ennek a földesúr ellenmondott, (alap. II: 9, 10-ben.) Ezen kereseteket illetőleg a kir. ügynök, illetőleg a volt földesúrnak azon előnye volt, hogy mivel az udvar telkesekre nézve mint emliténk, azon jogvélemény állt fen, mikép ezek csak a telek tehermentes használatát, de a volt földesúri jogokat nem nyerték meg; ezen jogvélemény lerontása végett az udvartelkesek vagy vallományosaik, mielőtt a fölpörösök ellenök bizonyítottak volna szabadalmat, vagy 100, illetőleg 32 évi elévülést köteleztettek kimutatni. (684 i) (3) Erőszakkereset azon közbirtokos ellen, ki italmérésijogát megintés után is idegennek adta bérbe. (alap. 1655: 31, 1659: 47.) Ezen keresetet indithatta a megintető közbirtokos, vagy szomszéd községbeli birtokos 1836 előtt, a mikor még külön italméretés gyakaroltathatott. Egyébiránt a közbirtokosok vagy szomszédbirtokosok letévén a bérösszeget az alispán kezeibe, a bérlőt önhatalmúlag kivethették. T. i. a közbirtokosok és szomszédbirtokosoknak az ősiség elveinél fogva azon előnyük volt idegenek fölött az ingatlan vagyonok s ezek iránti jogok bérbeadásánál szintúgy mint eladásánál, hogy ha a bérösszeggel a tulajdonost megintették, önhatalmúlag kivethették