Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

248 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. hegyeken történt itálmérést kivévén. Szőlőhegy alatt oly helyek értettek, mik a volt földesúr megegyeztével szőlőkkel beültetve lévén, azoktól 1836 előtt kilenczed, vagy hegyvám íizetetett. Mostan már az úrbéri viszony megszűnvén, a volt földesúri jog, melynél fogva ez, és a többi kisebb kir. javadalmak kizárólag a volt földesurak által élveztettek, hasonlókép megszűnt. De, minthogy ezen javadalmakat a volt földesurak nem a vagyonokkal, melyeknek egy része a jobbágyi helyzetben volt honpolgárok tulajdonaivá lettek, de külön kir. adományozás által nyerték, természetesen következik, mikép az úrbéri javak átadásával ezen javadalmak átadva nem lettek; mástól pedig semmit illő kártérítés nélkül elvenni nem lehet: ennélfogva a volt jobbágyok most már honpolgárok által ezen javadalmak magukhoz váltandók oly módon, hogy mivel az ital és husmérési javadalomban 1848 előtt is bizonyos mérvben részesültek, e tekintetből azon részesüléshöz arányositott összeg a kártéritési összegből leszámitandó; mind ezen két javadalomra, mind a többiekre nézve pedig (vásár, révvám) azon beltelkekre, melyek a volt földesurak birtokában jelenleg is megvannak, aránylag eső részletfizetés a fizetési összegből levonatván. Egyébiránt mindez az illető felek egyezkedésétől függ. (1848: 9.) Miután a föntebb emiitett udvartelkesek helyzete a volt szabadosokéhoz nagyrészben hasonló volt, a köztük létezett különbséget szükség ismerni. 367. §. Udvartelkesek és volt szabadosok közti különbség. Udvartelkesek a volt szabadosoktól (1. 110. §.) abban különböztek, hogy: szabadosok csak volt jobbágyokból, udvartelkesek nemcsak jobbágyok, de önálló birtokosokból is lehettek, azaz a szabadosság, vagyis a földesúri terhektőli fölmentés, csak a volt jobbágyokra nézve, miután a nem jobbágyok földesúri teher alatt nem voltak, történhetett, de udvartelkeket a földesúr, urodalomban vagy fejedelein, kir. városban jutalmazványkép adhatott nemesnek is, és ez a nyert birtokra nézve udvartelkes lett. Egyébiránt abban megegyeztek, hogy a volt szabadosok is, ha a fölmentést telekre nézve nyerték, ezen telekre nézve udvar telkesek gyanánt tekintettek.