Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

RÉVVÁMCSALÁS BÜNTETÉSE. TÖRVÉNYES ENGED. NÉLK. RÉVVÁM. 245 elfutás, ravaszság, vagy gázlók használata, azaz a víz csekély lévén, a folyón keresztüli járás által megcsalták, a csalónak bírája előtt, (alap. Máty. VI; 35, Ul. I: 88. 1723: 15, 11. III: 35.) 6) Hely elvesztése végett, azok ellen, kik tilos, azaz a rév mellett szabadalom nélküli átjáratokat tartanak, az illető törvényszék előtt, (1861 előtt alispán előtt.) (alap. II. 11.1: 88.) 7) Későbbi sérelmes szabadalom érvénytelenítése végett kir. táblán, (alap. II: 9, 10.) 8) Kártérítési kereset a vámbirtokos ellen, ha valaki a hidak rosz gondviselete miatt kárt szenvedett, (alap. Ul. I: 87, 1723: 15.) 9) Lefoglalt vagyonok visszavétele végett, (alap. 1723: 15.) minthogy ezek az értékbecsű letétele mellett visszaválthatók. 1848 előtt, a révvámbérlő ellen, ha nemnemes volt is, minthogy a bérlő mint szabados nemes biró hatósága alá tartozott, alispán, vámos ellen a volt uri szék előtt kellett a keresetet indítani. Jelenleg a törvény előtti egyenlőség elvénél fogva nemes és nemnemes, minden esetben ugyanazon bíróság elébe tartozik. (1848: 5, 8, 9.) o63. §. Révváincsalás büntetése. Annak, a ki a révet vagy vámot megcsalja, vagyona lefoglal tátik: de ezt a vámos itélethozatilag, erőszakbüntetés alatt el nem idegenítheti. 364. §. Törvényes engedély nélküli rév vám joggyakorlás büntetése. Ha valaki önköltségén utakat csináltat, de s z a b a d a 1 m a vagy elévitési joga (kir. ügynök ellen 100, illetőleg 6, magánosok ellen 32, illetőleg 3 évi békés gyakorlat) nincs, a dijt, bár az utasok önként fizetnék is, el nem fogadhatja; kényszeritni pedig a fizetésre erőszakbüntetés alatt szabadalom nélkül tilos, még pedig az erőszakbüntetés annyiszor, a hány honlakoson vétetett meg a dij ítéltetik meg, s az erőszakos ellen, vagy a tiszti ügyész kezd a megyei törvényszékelőtt pört,a törvénytelen vámszedés megszüntetése végett, vagy az illető honlakos a kin t. i. a vám megvétetett (Máty. II: 15: 1715: 15, 1723: 15.) sőt ezenfölül azon út, a mennyiben a régi