Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

246 n. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. úthoz kapcsolva, vagy a régi útra mehetés általa akadályozva lenne, az illető (megyei, vagy városi, vagy kerületi) törvényhatóság által közútnak fog kijelentetni. (1492: 87, 88; 915. i.) 1848 előtt, ha a volt jobbágyokon vétetett meg az ily törvénytelen révvámnál a dij, a volt jobbágyok, akár egy, akár több földesúrnak voltak alattvalói, az erőszakbüntetés a volt földesúr által annyiszor vétetett meg, a hány jobbágyon történt a jogtalan dij megvétele; egyébiránt a törvényhatósági ügyész is kezdhetett pört. 365. §. III. Italmérési jog, ennek fogalma. Italmérési jog, italoknak kisebb mértékekben áruihatása. 366. §. Ezen jog élvezésének föltétele. Italmérésjog illet minden birtokost, kik ha egy községben többen vannak, közbirtokosoknak neveztetnek, azonban az 1836 előtt szokásban volt házankénti italmérésjog ezen évi 12-dik törvényczikk által országlati elvből eltöröltetvén, ezen évtől fogva ezen jog csak közös korcsmákban gyakorolható, a jövedelem az illető közbirtokosok között birtokaránylag fölosztatván; következőn senki a község birtokosai közöl er ő s z akb ün t e t é s alatt külön italt nem mérethet. (1836: 12.) Egyedül a régi udvartelkesek, ha ezen jog élvezhetése szabadalmukban világosan ki van téve, mérethettek külön 1848 előtt (1598: 35, 1836: 12, 11. §.) jelenleg az ily udvartelkesek, ha nincs is ezen jogra szabadalmuk, de 1848 előtt gyakorlatában voltak, ebben nem háboritathatnak (id. törv. szab. 20. §. ősis. rend. 4. §.) lásd alább ezen §.) Itten szükség az udvartelkesekrőli fogalmat megismerni. Udvartelkesek azon egyének, kik a földesúrtól urodalmakban, vagy fejdelemtől kir. városokban jutalmazás gyanánt szabad telkeket és földeket nyertek, azaz bizonyos telkeket és földeket oly joggal nyertek, hogy azoktól az illető terheket fizetni nem köteleztettek, az ilyenek az ősiségi, illetőleg az adomány hübéries természetéhez képest 1848 előtt csak a földnek tehermentes használatához nyervén jogot, az egész birtokközös jogaiban részt nem nyertek, azaz ők csak a fold használatával, jelesül: faizás, makkoltatás és földtennényekkel birtak, de a közbirtokot illető kisebb kir. jogok, jelesül: ital és hús mérés, továbbá halászat,