Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

RÉVVÁMJOG, ENNEK ÉLETBELÉPTETÉSE, GYAKORLÁSA. 241 elégedő fél jogát rendes uton az illető biró előtt kereshetvén, e tekintetben azon jegyzőkönyvek adatokul szolgálandanak (19, 20. §§.) s egyszersmind a feleknek az Ítéletek hiteles másolatban kiadatnak (20. §.) 357. §. Ezen pörnek más pöröktől eltérő alakiságai. d) Az Ítélet azonnal végrehaj tátik. (13. §.) b) Fölebbez esnek helye nincs, de a vesztes fél a törvény rendes útához folyamodhatik. (19. §.) c) A pörköltséget előre köteles a fölpörös lefizetni, azonban a pör végével az egész pörköltség a vesztes félt terhelendi. (8. §.) 358. §. II. Révvámjog, ennek fogalma. Rév, vámjog, utak és folyókoni átjárásokért az átmenőkön bizonyos díjnak szedhetése. 359. §. Ezen jog életbeléptetése. Valamint a vásár, ugy a révvámjog szintúgy mint 1848 előtt, jelenleg is szabadalom mellett lévén gyakorolható, ezen szabadalmat a révvámjogot nyerő kihirdetetni tartozik, azért hogy az illetők, ha az sérelmes lenne, nevezetesen a törvényhatósági ügyész, ha a hon lakosainak nagy terheltetésével történnék, vagy a szomszéd révbirtokos, ha a rév egy mértföldnél közelebbi helyre kéretett volna, ellenmondhassanak, a mi ugyan szükség esetében egy mértföldnél közelebbre is megengedtetik. 360. §. Révvámjog gyakorlásának föltétele. Miután a révvámjog kihirdetés által érvényre emelkedett, tartozik a tulajdonos a révvámdijnak, mit vagy az illető törvényhatóság (jelesül: megye, vagy város) által megerősített szabadalom, vagy az illető törvényhatóság határoz meg (ha t.i. nincs a szabadalomben meghatározva) jegyzékét a törvényhatóság pecsété alatt a révvámhely előtt kifügeszteni, hogy az utazók azt megtekinthessék. (1715: 15.) A díj pedig nem az árúk, hanem a vonó barmok mennyisége szerint határoztatik meg. (1741: 28.) Kallós L. Polgári jog. 16