Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

242 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. 361. §. Révvámmentes egyének. Révvámdij fizetés alól föl vannak mentve a következő személyek : a) Lelkészek hivatalos foglalkozásaikban, továbbá iskolai egyének, egyházak és iskolák szolgái. (1458: 10.) b) Ország vagy király dolgában járók. c) Kik a vám körül laknak, s az utakat igazgatják. (1609: 47, 1723: 15.) d) Kik a vámon túl és tovább nem mennek, a visszajövetelért nem fizetnek. (I. Laj. 8.) e) Malomba menők. (II. Ul. I: 86, 1723: 15.) f) Nászba, vagy temetésre jövők vagy menők. g) Az utasok, ha gyalog utaznak (1715: 23); a réveknél azonban szokásnál fogva fizetni kötelesek. 1848 előtt révvámdij-mentességgel birtak: ad) Nemesek, minden korlátolás nélkül, de szükség volt, hogy az ismeretlenek útlevéllel ellátva lettek legyen. (Ul. IV: 42.) bb) Kir. városi és némely szabadalmas városi polgárok, ha saját alkalmukon tulajdon ügyeikben jártak, vagy önterményeikkel kereskedtek, és útlevelök volt. (1741: 28.) cc) Egyháznemesek. (1599: 41.) dd) Nemnemesek is azon esetekben, melyek jelenleg a révvámdijmentességnek esetei; és ezeken fölül, ha volt földesuraik, nemesek vagy egyházi személyek vagyonát vitték és útlevéllel elláttattak. (II. Ul. I: 86; 1625: 36.) Ezen mentesség azonban a nemesek és városi polgárok által következő korlátozások mellett gyakoroltatott: jelesül: Ha nemes kereskedők, nemnemest társokul fogadván, ezt a vámdij alól kivenni akarták, mindnyájan mint vámcsalók bűnhődtek. Továbbá Ha valamely község a révvámdij alól kivételi szabadalmat nyert, péld. királyi várossá lőn, azonban a révbirtokos a kir. városi szabadalomnak ellenmondván, a városi lakosokon a révvámdij megvétetett, a város erőszak végett nem ügyködhetett, de az ellenmondás elenyésztése végett szükség volt kir. táblán pört inditnia. (Ul. IV: 41; 881. i.)