Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.
222 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. közös családbóli leágozása jeleűl szolgáljon, részint általa az öröklésjogból kizáratásért kártalanítás eszközöltessék. Ezen elv szerint, ha valamely jószág tisztaadomány nyal,azaz egyedül érdemért, és kizártán fi ágra szereztetett, minthogy ebből a nőág sem pénzben, minthogy a jószágért pénz nem adatott, sem örökségi illetékben, minthogy kizártán fiág részére szereztetett, nem részesült, azon jószág negyedrésze, a nőágnak a föntebbi czélok tekintetéből kiadatott. Ennélfogva negyed csak a tiszta,éscsaka fiág részére szerzett adományi vagyonból adatott, következőn nem adatott: a) A vegyes adományból, minthogy a pénzből a leányág kifizettetett. b) Azon a d o m á n y i j^i v a k b ó 1, mik a szerzeményi levél záradéka szerint a fiág kihaltával leányágra szállottak, vagy a melyeket a leányág a fiág kihaltával bizonyos összeg erejéig öröklött (430 i.) c) Az adománykivüliekből bár ezek kizártanfiágra szereztettek; továbbá d) Hitbizományokból, végre e) E g y h á z i adományból. 325. §. Negyed kiadásának módjai. Negyed kétféleképen adatott ki, jelesül vagy pénzben, vagy természetben. a) Pénzben a kiadás ugy történt, hogy a negyed tárgyául szolgált javak a volt jobbágy telkekkel együtt, (a volt jobbágyi szántóföldek és a volt jobbágyok által használt irtványok kivétetvén), négy részre elosztattak, és egy rész közbecsü szer int m egbec sültetvén, ezenösszegegyszer az első szerző leányának, vagy ha többen voltak ezeknek együtt, és nem mindeniknek külön lefizettetett, és a pénz vagy mindjárt letétetett, vagy a negyedrész náluk zálogban hagyatott. b) Természetben akkép, hogy a jószág negyedrésze nekiek kihasittatott, mely kétféleképen, örökösen vagy ideiglen adatott át. ad) Örökösen akkor, midőn a leány, apja és testvérei megegyeztével birtoktalanhoz ment férjhez, és azt a leányág oly erős joggal birta, hogy bár a fiág kihaltával azon adományos jószágot, mint a fiág kizáró birtokát elvette is a kir. ügynök, a negyed a leány utódainál, mig éltek megmaradott. (Sig. VI: 20. II. Ul. I: 63.) bb) Ideiglen akkor, midőnaz adománynyerőnek figyermeke