Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

KÖZ. KIR. JOG, UJADOMÁNY ÉS JÓVÁHAGY. CZÍMEK EREDETE. 223 nem volt, ekkor leányai az apai lakban, s az egész jószágban férjhez menetelökig benmaradtak, férjhöz mentők után, az apai testvér, vagy vérörökös nem létiben a kir. ügynök, a negyedrész küzbecsüje mellett a jószágot tőlük visszaváltotta fSig. VI: 20. II. Ul I. 63 i.) 326. §. Negyed természete. Negyed nem öröklési rész volt és igy azzal teher nem szállott át a leányágra, mert a jogelv szerint az öröklés teherrel együtt m megyén át: de mind a mellett, az öröklés természetét követte, vagyis a távolabbi leánynak nem adatott a közelebbi előtt, ennélfogva ha ezt a szerző apának leányai valamely jószágból átvevék, ezen jószágból már a fiúnak leányai semmit nem igényelhettek, vagy pedig az apának leányai nem lévén, ha a fiu leányai vevék ki a negyedet, az unoka leányai semmit nem követelhettek, sőt a már kiadott negyedből sem nyertek részt, minthogy a negyedet csak az azt nyert leányok utódai öröklöttek, péld. Nagy Géza egy helységet, mely 200 telekből áll tiszta adománynyal kizártán a fiág részire nyert, egy fia, névszerint Béla és 3 leányai Júlia, Emilia és Erzsébet maradtak, Béla 3 leánytestvéreinek a 200 telek negyedrésze, s igy 50 teleknek közbecsü árát, péld. 9000 ftot negyed czíme alatt lefizette, ezen összeget a leányok maguk közt 3 részre fölosztván, később a Béla leánya Hedvig azon birtokból fitestvére Aladártól, kire szállt az apa halála után a jószág, semmit nem igényelhetett, sőt a 3 leánynak kiadott negyedárából sem követelhetett semmit, mert ez az apja nővérei, jelesül Júlia, Emilia és Erzsébet fi- és leány utódaira szállott. 227. §. Törvúiyi kedvezmény negyed iránt. a) Negyedből a leányok, apjuk adósságát minthogy a negyed kárpótlás, és nem örökség gyanánt adatott, adósság pedig csak öröléssel együtt száll az utódokra, fizetni nem tartoztak. (1: 88, 433 i.) b) Bár az adománynyerő eladhatta a javakat, de végrendeletben a negyedet elvenni nem volt szabad. c) Ha a negyed kiadatott, s e szerint az adományi javakból a lcányág illetvényét kivette is, nindazáltal a kihalt leányának, azon adományi ja vakban i befektetéseket és jav itmány okat a kir. ügynök kifizetni tartozott. d) Bár a családban egy leánynalfa negyed kiadatott is, mindazáltal más leány, akár azon, akár más ágon volt legyen, ugyanazon