Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

218 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. a pénz ősi volt, vagyis, a pénz a szerzőre elődeiről osztályrészben jutott, ez esetben kifizetendő volt. 317. §. Nőág jogai. a) Ha az első osztálykor kétes záradék mellett, birtokba lépett a nőág, bár később az osztálylevelet csak másolatban mutatta is elő, minthogy a törvény szerint a fiak lévén az irományok őrei, következőn, ha az előmutatott másolat ellen valami nehézségök volt, ők tartoztak az eredetit előmutatni, a jószágból mindazáltal ezen ágat kizárni nem lehetett. (162 i.) b) Ha az adomány csak íiágat illetett, e 1 é v i t é s által a leányág, minthogy az ily jószágra nézve a leányok idegenek gyanánt tekintettek, a fiágtól el tulajdonított a. (I: 60, 405, 418 ii.) c) Ha a cserébe adott fiágot illető vagyonra, pénz is fizettetett fölül, a leány ágat a pénzből szükség volt kifizetni. (I: 73.) cl) Ha az apa, csak a fiág kizáró javaihoz szükséges ingókat szerzett, péld. gyár csak a fiág jószágában lévén, az apa gyárszereket szerzett, ezek csak a fiágat illették; mindazáltal ha kihalt a fiág, azokat nem az apa fivérei, annyival kevésbé a kir. ügynök, hanem a nőág öröklötté. e) Ha a fiág kizáró javaiban még az apa éltében kifizetetlen maradt igények, péld. bérleti összeg volt, ez a leányokat is illette, minthogy azon összeg ugy tekintetett, mintha azt az apa még éltében beszedte volna, az apáról maradt pénzben pedig mind a fi, mind a leányágnak öröklési joga volt. (697 i.) 318. §. Nőág korlátozásai. á) Nők adományt, azon elv alapján, hogy a jószág eredetileg fegyverrel szereztetvén, fegyverrel védethetik meg/ erre pedig a nők nem képesek, nem szerezhettek, következőn, ha nekiek adomány adatott is, ez apjok vagy férjök érdemeért adatott. b) Ha az adomány vegyes volt;, s igy az érte fizetett pénzből a leányágat ki kellett fizetni, és a jószág nem ért annyit, mint az érte fizetett pénz, ekkor nem az értéki összeg adatott át, hanem a jószág közbecsű szerint fizettetett ki. (1:21.) c) Bár a férj, nejének nevét beíratta is az adományba, a nő ugyan benne örökült, de a leány ágat azért, ha ez a záradékban nem érintetett, a vagyon nem illette. (I: 48.) d) Úgyszintén, ha az apa leányának nevet beiratta is, mindazál-