Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

NŐÁG JOGAI, KORLÁTOZÁSAI. NÖÁG KIZÁR. PÖR. 219 tal leányágat nem illetett a vagyon, a leány azonban az adományban, miután ezt annyi részre, a hány személy volt az adománylevélbe beírva, kellett osztani, részesült. (I: 43.) é) Bár nőszemély nyert adományt, minthogy ennek a nő férjének, vagy elődeinek érdemei szolgáltak alapul, csak fiágat illettek, mert minden adomány, mely érdemért adatott, kétes esetben csak fiágat illetett. (I: 17. 18. 88.) /) Oly adományi javak, mik ezen záradékkal, „engedményeseknek és adományosoknak" adományoztattak, s igy az adományos családnál mind a két ágat illették, ha eladattak, a vallományos családnál csak fiágat illetők voltak. 319. §. Ezen tárgyból eredett keresetek. 1) Nőág kizárása végett (alapult I: 17. 18. 21. 48, ország rendes birái, vagy a főtörvényszék Ítéleténél fogva II: 52.) Indította a fiág akkor, ha a nőágnak oly jószág, melyet a hág kizáró birtokának tartott, volt birtokában. Bizonyítás fölperességre nézve abban állott, ha t. i. a leányág kifogást tett a származás ellen, hogy az adománynyerőveli összeköttetést kellett bizonyitni, továbbá az irományokat eskü alatt fölfedezni, mit szintén az alpörös leányág is eskü alatt teljesitni köteleztetett. (353, 403, 404, 408, 414 ii.) Érdemben meg kellett mutatni, hogy a jószág csak fiágat illető, és ha a záradék, vagy az adománynyerő rendelkezése a h'ágról szólt; egyebet bizonyitni nem szükségeltetett, ha pedig ezen kétes záradék „örökösöknek és utódoknak," volt a szerzeménylevélben, minthogy ez nem világositá föl a kérdést, szükség volt birtoklatot is mutatni, azaz, azt bizonyitni meg, hogy a leányág az első osztály alkalmával, vagyis mikor a szerzőnek gyermekei először osztoztak, birtokba nem íépett, mert csak az első osztály bizonyított jogot, miért is ha később, bár a leányág osztály utján birtokba lépett is, ezen osztály nem jogot, hanem csak vérviszonyt bizonyító lévén, a jószág a nőágot nem illette. Megjegyzendő: ha nem maga a nőág, de zálogosai birták a javakat, a zálogosok ellen ezen pörben mellékesen ügyködni nem lehetett, hanem ezek ellen zálogváltó pör vala, miután a zálog ily esetben külön ügynek tekintetett, indítandó, (75. i.) úgyszintén, ha a nőág vallománynyal birta a javakat, ezen pörben a vallomány, miután ez szintén külön ügynek vétetett, nem vala érvényteleníthető. (407 i.)