Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

IGTATÁSRÓLI HŰTLEN TUDÓSÍTÁS. IGTATÁSI HIBÁK ORVOSLATA. 203 történt, vagy hanemvoltak jelen ahely lakosok és szomszédok ünnepélyesitendők az igtatást (1492: 43.) vagy végre ha a királyi embernek birtoka, legalább reményi joga nem v o 11 a z o n m e g y é b e n, hol az igtatást tevé, (II: 19) és ekkor vagy újra kellett az adománylevelet kivenni, ha az igtatás óta már egy év eltelt, vagy ha még el nem telt, új igtatási parancsot eszközleni, s az igtatást végrehajtani. ft)Igtatástsértő hibák: ha mellékességekben történt a hiba, jelesül, ha nem minden részek számoltattak el, vagy a tudósitványban az ellenmondók nevei be nem igtattak, ekkor hiányos volt az igtatás, s ekkor igazitó parancs mellett a hiány tudomásra jöttétől számitva egy év alatt vagy az igtatást újra meg kellett tartani, az adományi levél ujabbi kiadása nélkül, vagy a tudósitványt újonnan kiadatni (II: 12.) 294. §. Semmis és hiányos igtatás érvényre emelkedett. Bár semmis, vagy hiányos, vagy épen nem is történt legyen az igtatás, m. a. 32 évi birtoklatáltal azon hiányokorvosolt a 11 a k, ugy hogy azon idő elteltével az adomány oly érvényes lett, mintha minden ünnepélyei meglettenek volna tartva. Ha azonban a semmis, vagy hiányos igtatástól óta, még 32 év el nem telt: akármely magános fölkérhette a jószágot az előbbi adományos cziménél fogva, és magát beigtattatván, az előbbi érvényre nem emelt adomány elenyészett, akir. ügynök azonban maga részire, miután azon hiányok aző átadását le nem ronták, s különben is ő kihalás, és hűtlenségnél fogva örökült, el nem vehette (294. 320i. i.) 295. §. Igtatásról megjegyzendők. a) Hogy az adományos a fölkért javakat, az igtatás előtt ha szintén ezen záradékkal „semmi jogot fön nem tartván," vallományozta is, mindazáltal ha egy év alatt az adományi javakba beigtatta magát, az igtatás a vallományosra is érvénynyel birt, s ez esetben a más v agyonában történt az igtatás. b) A régi zavaros időben, ha nem történt, vagy később tétetett is az igtatás, nem érvénytelenült az adomány (Sig. I: 18, 1542: 23. 1608: 21. kor. u, 1622: 59.;