Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

204 II. KÖNYV. VAGYONOK, >S EZEK IftÁNTI JOGOK. 296. §. Ellenmondás körüli törvényi kedvezmények. Minthogy az ellenmondás, a törvény által jogvédelemre és nyilvánításra volt rendelve, a birtokban lévőnek érdekében állt ellenmondását megtenni, mi hogyannál könnyebben eszközölhető legyen, levél vagy más személy küldése által is, és a nélkül hogy a küldöttnek meghatalmazás, vagy ügyvédi megbizásra szüksége lett volna, megtörténhetett; és bár z á 1 o g o s vagy más ideiglenibirt o k os, a jószágban lévő pénzére nézve, mi egyébiránt ha részükről ellenmondás nem történt is, veszélyezve nem volt, mondott is ellent, az ellenmondás a tulajdonosnak is használt, ugy hogy ezt kellett ellenmondás okádása végett idézni, (394, 567 ii.) s ha birtokból történt az ellenmondás, mindaddig, mig ez el nem enyésztetett, az adomány érvénytelen volt, következőn az adományos mindaddig, mig az ellenmondást pörben le nem rontotta, a jószágba be nem mehetett, és ha erővel birtokba lépett, a jószág közbecsüjében marasztaltatott alispán előtt. (1486: 22, 1492: 59, 1635: 91.) Ellenmondást azonban a káptalani tag a káptalant, vagy másokat illetőleg, úgyszintén a kir. ember, az általuk teljesített igtatásnál, miután igy egy személyben végrehajtók s ellenfelek leendettek egyszersmind, nem tehettek. 297. §. Birtokbóli és birtokon kivüli ellenmondás helyes alkalmazása. Ki birtokában volt az adományos által fölkért javaknak és azokhoz jogát tartá, megkívántatott, hogy az igtatási 15 napok alatt ellenmondását nyilvánítsa, mert különben az adományos tiszta igtatásnál fogva a birtokból elmozdította. Kivévén, a) ha a leány ág birtokban lévén, nem mondott ellent, azt azért a jószágból elmozdittatni tiszta igtatásnál fogva nem lehetett, mert a nőág a törvény által annyira biztosítva volt birtokában, hogy reá nézve ellenmondás nem szükségeltetett (761. i.) b) Ha r e m é n y b el i jogról történvén a bevallás, erre kir. jóváhagyás kéretett, és igtatáskor a jószág birtokosai ellent nem mondottak, ezeket elmozdittatni szintén nem lehetett, minthogy ily esetben az igtatás a birtokosok jószágának nem birtoklata, hanem csak reménybeli jogára nézve történvén, a birtokosok ellent mondani nem tartoztak, péld. Vas Géza azon jogát mit bizonyos helységhez igényelt s pör által megnyerni reménylett és igy reménybeli jogát Kis Bélának