Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

196 n. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. ként is rendelkezhetett, (péld. egy fiának többet hagyhatott mint a másiknak) továbbá ha semmi vérrokonai nem voltak, a vagyonba fektetett összegről, jelesül, a vételi és javítási összegekről, ugy miként a vegyes adománynál rendelkezhetett. bb) Azon esetben pedig,ha végrendelkezhetett a vagyonról, azon egyén, kinek azt végrendeletileg hagyományozta, a vagyont mindaddig birta, mig nekie a bevallónak családja a vételi és javítási összegeket le nem fizette. cc) Jóváhagyást a vallományos nem kérvén, a vagyonról minden esetben rendelkezhetett, akár beíratott, a bevalló által a lemondási záradék „semmi jogot fön nem tartván," akár nem; minthogy jóváhagyás nélkül soha nem lett adomány ossá, sem a bevalló család életében, sem annak kihalta után. Csakhogy ekkor a vallományosra nézve mint emiitők, azon veszély forgott fön, hogy ha túlélte a bevalló családját, tőle a kir. ügynök a jószágot, miután jóváhagyással nem védhette magát, a vételi és befektetési összeg letétele mellett azonnal elvette. dd) A vallományos ellen ha jóváhagyást kért is, a bevalló családja érvénytelenítési keresetet indíthatott, ha a bevallás nem szükségbeli, vagy nem hasznos volt; és a szükségtelen bevallás érvénytelenitetvén, a jóváhagyás is mint a bevallásra épített jog elenyészett. ec) A vallományos hogy nemességet nyerjen, jóváhagyást kellett a bevallásra kérnie, de az nem kívántatott, hogy a lemondási zéradék be lett legyen a bevallási levélbe írva; és igy a jóváhagyást megnyervén, mihelyt a fölkéréstől egy év alatt az igtatást végrehajtatá, azonnal nemességet nyert. 284. §. Mikor lehetett a bevalló, és mikor a vallományos kihaltából nyerni adományt, és mikor kellett mindkettőnek kihaltát megvárni? Ezen kérdés három részre oszlik: a) Vallományos kihaltából, bár a bevalló életben volt is, lehetett kérni adományt, ha a bevalló beirá a lemondási záradékot a vallonlányba, és igy lemondott azon jószág iránti jogáról; és a vallományos jóváhagyást kért; mert az által hogy ez jóváhagyást kért, lemondott rendelkezési jogáról, az által pedig hogy a bevalló beírta a lemondási záradékot, ez a vallományos