Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

190 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. meg, mutatni nem volt elegendő, idegenek ellen azért, mert ujadományban békés birtoklatot kellvén bizonyitni, erre nézve a törvény (1715: 70.) szellemében sem az előbbi ujadomány, sem a tiszta igtatás elegendőnek nem tartatott, leányág ellen azért, mert ez az I: 60 szerint azon javakra nézve, mik kizárólag fiágat illettek, idegen gyanánt tekintetett, s így ellene szintazon bizonyitványnyal mint idegenek ellen kellett előállni, továbbá azért, mert a leányág ujadomány által ha azelőtt birta a jószágot, ki nem zárathatott, s igy ellene a birtokbóli kizárás végett bizonyitványul ujadomáuyt használni nem lehetett. (348, 389, 419 i. i.) 274. §. Közönséges kir. jogot és ujadományt fölkérő elleni büntetés. Ha a közönséges kir. jogot fölkérő, a fölkért javakbani kir. jogot megbizonyitni nem tudta, sőt a birtokos jogát teljesen bebizonyitá, örökbecsűvel büntettetett; ha azonban a birtokos birtokjogát be nem bizonyította, a fölkérő, miután addig ellene elmarasztó Ítéletet, mig a birtokos birtokjogának érvényét eléggé nem bizonyitja, hozni nem lehet, nem bűnhődött. (I: 25, Albert 24, 356 i.) Hasonlóan azujadományos, ha koronái vagy egyházi javakat kért föl, vagy oly birtokra, mit erőszakkal foglalt el, kérte az ujadományt, örök becsűvel büntettetett. (I: 37.) 275. §, Kir. jóváhagyás czíme és fogalma. Kir. jóváhagyás volt azon kir. jognak a fejedelem általi előre átengedése, mely valamely adományosnak, a ki jószágát másnak örökjoggal átadta, kihalása vagy hűtlenségéből valamikor a koronára szállandott. (I: 64, 1715: 25; 374 i.) 276. §. Kir. jóváhagyás alapja. Föntebbi fogalomból kitetszik, miszerint a jóváhagyás magánosok közötti átadási egyességet föltételezett adományi javak fölött, mikről t. i. a fejdelem megegyezése nélkül nem lehetett rendelkezni; azaz a jóváhagyást, nem lehetett ugy mint a többi adomáiig czímeket egyedül csak azáltal, hogy a fejdelemhez folyamodvány intéztetett, megnyerni, hanem azt mindig valamely átruházásnak, melyben a tulajdonos valakinek adta a jószágot, kellett megelőznie; jelesül ha valamely adományos, bizonyos