Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Előismeretek

Előismeretek. 1. §. Jog fogalma. A j o g különböző értelemben vétethetik: 1- ször. Társadalmilag, vagyis a t ár s ad a 1 m i viszonyt tekintve: jog, a társadalmi viszonyoknak, a társadalom minden tagja által köz megegyezéssel elfogadott azon szabálya, mely minden embert mint társadalmi tagot kötelez, hogy egyedül csak azt tegye vagy mulassza el, a mi minden más tag személyi szabadsága megsértése nélkül történhetik. 2- szor. Személyileg vagy a 1 a n y i 1 a g: a személy azonképessége, melynélfogva mindazt megteheti vagy elmulaszthatja, a mi által másnak személyi szabadsága meg nem sértetik. 3- szor. Tényleg: oly cselekvény, mely által senkinek személyi szabadsága meg nem sértetik. — Végre 4- szer. Tárgyi1ag: azon jogintézvények és jogi alapelvek összesége, melyek valamely állam köz- és magánéletében, a jog fejlődésére befolyást gyakorlott viszonyokból keletkeztek, és a jognak az életbeni alkalmazására nézve megállapittattak. A jog fejlődése különbféle okok és viszonyok által szokott eszközöltetni, például: az erkölcsiség haladása, a vallási elvekrőli tisztább fogalom, az emberi jogok helyesb fölfogása, a nemzet gazdászat előhal adása, s a közfoglalkozások változása által; jelesül: ha aföldmüvelő ország az ipart és kereskedést is beveszi foglalkozásai közé stb. E szerint, ha a jog a közéletben, vagyis a nemzet és a fejedelem között kifejlett jog viszonyokat, s ezekből eredett jogintézvényeket és elveket adja elő: közjognak, ha pedig a Kallós L. Polgári jog. 1