Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Előismeretek

2 ELŐISMERETEK magán életben, vagyis maguk a nemzet tagjai, azaz: a p o 1 g á r o k között előállt j o g viszonyokat, s ezekből keletkezett jogintézvényeket és elveket adja elő, magán jognak neveztetik; még pedig, ha egyedül a polgári jogviszonyokat s ezekből eredett jog intézvén} eket tartalmazza: p o 1 g ár i j o g nak, ha pedig azon jog intézvények és jogi alapelvek m egsértését s ezek büntetését tárgyalja: bűn t e t ő j o g n a k neveztetik. 2. §. Törvény fogalma. Törvény az on j oge 1 v és e 1 ő ir a t, mely a törvényhozó akarata által, a jogviszonyok megállapítása s a jognak az életbe n i alkalmazás á r a nézve alkottatott. 3. §. Törvény felosztása. Törvény kétféle, úgymint: Isteni és e m b e r i. Isteni törvény, istennek nyilvánított akarata, mely által az emberi jogviszonyok, és a jognak az életbeni alkalmazása, az örök és állandóan igaz, helyes és jó elvei szerint megállapítva vannak. Ezen isteni akarat meg van irva, az ember lelki ismeretében, és a kijelentésben. Emberi törvény az állam nyilvánított közakarata, melyben az állani tagjainak jogviszonyai és a jognak az életbeni alkalmazása, a m e n y i r e a k örül in é n y e k és az emberi gyarlóság engedik, a. z örök, igaz, h e 1 y e s é s jó elvei szerint szabályozva vannak. A különbség a két törvény között tehát az: hogy az isteni törvény, minthogy ez tisztán és egyedül az örök, igaz, helyes és jó szabályai szerint van alkotva, ö r ö k, azaz: soha nem változó és el nem enyésző, továbbá, átalános. azaz: minden népek s átaláníogva az egész emberiség által törvényül el van fogadva; ellenben az e mb e r i törvény, minthogy ez csak a körülményekhez képest, s az emberi gyarlóság mértéke szerint van az örök, igaz, helyes és jó elveihez alkalmazva. s ekép azokhoz csak közeledik: időhöz kötött, azaz: idő és körülmények szerint változik: és f ö 11 é t e 1 e s, azaz: csak azon állam vagy nép által ismertetik el törvényül, mely azt alkotta, de más nép vagy állam azt törvényül el nem ismeri. Ennélfogva azon eszménykép és minta törvény, melyhez kell az emberi törvényeknek, mennyire az idő és körülmények szerint lehetséges, s az emberi gyarlóság teljesíteni képes, minél