Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

180 n. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. pedig bizonyítandó volt azért, mert ez ki nem mutattatván, mindig fönmaradt vala azon kétség, miszerint a kihalt, jelesül ez esetben Vas Géza a Vas család valamely más tagjától és nem az adomám-nyerő Aladártól származott le, következőn, hogy Géza nem is bírta adományi joggal a jószágot; végre ee) A kihalt adománylevelének az ellenmondó birtokára alkalmazása, azaz a hely fekvése, határai, stb. által kimutatandó vala, hogy a kihalt adományosnak épen azon jószág volt adományozva, melyet az ellenmondó birt. Ezen alkalmazást azonban csak akkor kellett teljesitni, ha a fölkért jószág, nem egész helység, vagy tagbirtok (urodalom), hanem részjószág volt, péld. egy helységben, mely 200 telekből állott, valaki 60 telket nyert adománynyal, igtatáskor a birtokosok azt mondák, hogy az ő birtokukban lévő 60 telek nem volt soha a kihalt család birtokában, hanem a 200 telkek közt más 60 telek lehetett az, mely a kihaltat illette, ekkor a fekvés és határ stb. által be kellett bizonyitni, hogy a kijelölt 60 telek és nem más volt a kihalt birtokában; és ezen kimutatás azért szükségeltetett, mert különben mindig fönmaradt volna azon kétség, hogy a kihaltnak nem az ellenmondó birtokában lévő, hanem más 60 telek lehetett adományozva a helységben; addig pedig, mig ezen kétség fenállt, az ellenmondó birtoka ellen egyenes megtámadás nem történt, következőn az ellenmondó a kezénél lévő birtokot, miután senki birtokát addig, mig ez ellen egyenes megtámadás irányozva nincs, védni nem köteles, védelmezni nem tartozott. (308, 381. ii.) 255. §. Kivételek jogbizonyitásra nézve. Bár a kihalás régi volt, és igy rendesen a kihalt jogát kellett kimutatni, mindazáltal volt két eset, mikben jogbizonyitás nem kívántatott: a) Ha az ellenmondók, a kihaltnak zálogosai vagy vallományosai voltak. b) Ha erőszakkal vetették ki az ellenmondók a kihalt családját a jószágból, minthogy ezen esetekben a kihaltnak joga mellett, és nem ellene bizonyított azoknak birtoklata, a mennyiben a zálogos a zálogositónak jogát élvezte, az erőszakos pedig a tulajdonos jogát bitorolta, következőn ily esetben a zálogos az adományos által számolatra szoritatott (984 i) az erőszakos pedig a birtokból egyszerűen elmozditatott.