Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

KIHALÁS ESETÉ NI BIZONYÍTÁSOK. 181 256. §. Ha az ellenmondók leányágbeliek voltak, rnikép történt a bizonyítás? Ha leányág volt a jószág birtokában, a fölkérő köteleztetett a hág kizáró jogát, épen ugy, mint ha a fiág, leányág kizárás végett ügyködött volna, bizonyitni; ekkor pedig az eredeti adománylevelet kellett előmutatni, (342 i) minthogy nem volt elegendő: a) Sem a fiág részére kizárólag nyert ujadomány, mert a két ág közti jogra nézve az ujadomány változást nem eszközölt, következőn, bár ujadományban kizáró jog adatott a hágnak, azért a leányág, ha a jószágot azelőtt birta, az uj adomány után is benmaradott; (I: 37, 389 i.) úgyszintén b) Nem volt elegendő a negyedrőli nyugtatvány, valamint a fiág közti osztálylevél sem, mert ezek sem bizonyitották tisztán, hogy a jószág csak fiágat illetett. (I: 37, 342, 348, 389, 419 ii.) 257. §. Mely esetekben lehetett az adományos kihaltából a jószágot fölkérni? A föntebb mondottakból következményül kivonhatjuk, miszerint az adományos kihaltából föl lehetett kérni a jószágot. a) Ha az adományosnak, mind igtatása, mind birtoklata volt. b) Ha igtatása nem volt is, de birtokába volt a jószág, minthogy a birtoklat, mely az adományt teljesületre emelé, az igtatás hiányait elenyésztette. (1804. Mart. 5-ik Amadepör.) c) Ha igtatása volt, de birtokba nem lépett, az ő kihaltából adományt csak azon esetben, ha a jószágot igtatás előtt másnak bevallá és azért nem lépett birtokba, lehetett fölkérni, különben ha nem ezen eset jött közben, az adományosnak, ha birtokban nem volt, kihaltából a fölkérés érvényesen nem történhetett, de az előbbi adományosnak kihalta, vagy hűtlensége kimutatandó volt épen ugy, mintha maga ez utóbbi kihalt adományos akarta volna azon jószágot pörrel kezéhöz venni, a mikor ő is, az előbbinek kihaltát és birtoklatát tartozandott bebizonyitani. (I: 27; 318, 386, 396 ii.) 258. §. Hütlenségi czíin, ennek fogalma, és felosztása. Hűtlenség a törvényes fejedelem személyének megsértése, vagy az ország köz államának, vagyis az ország területe, függetlensége, alkotmánya és köz csendjének megtámadása (lásd hűtlenség).