Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

176 II. KÖNYV. VAGYONOK, 8 EZEK IRÁNTI JOGOK. 248. §. Megjegyzendő a záradékokról. Ha az adománylevélben szokatlan záradékok voltak is, ezek azt nem rontották le, hanem ugy tekintettek, mintha ben sem foglaltatnának, főkép ha az adomány birtokkal, mert a birtoklat az adományt érvényre emelte, megerősíttetett. (1674: 122, 332 i.) 249. §. Kir. jog fogalma s fölosztása. Mielőtt az adomány czímeire áttérnénk, meg kell ismernünk a kir. jog fogalmát. Kir. jog ezen szakban a koronának azon joga volt, melyszerint a javak minden adományosnak vérörökös nélküli elhalta és hűtlenségéből reá visszaszállottak, s azokról teljesen rendelkezhetett. (I. 10, 13, 64, II. Endre. 4, 1715: 25, 26.) Ezen kir. jog: a) Erejére nézve: világos volt, ha már a kir. ügynök kezéhez vette a jószágot; ki ily jószágot kért föl, annak semmit nem kellett az adomány átvételekor bizonyitni, mert a törvény elővéleménye az volt, hogy a kir. ügynök birván a jószágot, másnak erős joga abban nem lehetet, (402 i.) továbbá lappangó, ha már történt ugyan kihalás vagy hűtlenség a jószágban, de a kir. ügynök azt még kezéhez nem vette, vagy pörbe nem fogta; ez esetben a fölkérőnek, ha az igtatáskor ellenmondás történt, bizonyításra szüksége volt. (355. 476 i. i.) b) Körére nézve: különös, ha csak egy kijelölt adományosnak kihalta, vagy hűtlenségéből eredett jogát adta a fejedelem; közönséges, ha nem egy kinevezett egyénnek, hanem az igaz adományosnak megnevezés nélkül, bár ki lett légyen az, kihalta, vagy hűtlenségéből, vagy bármikép, jelesül, a kir. ügynök elleni hamis eskü, igtatásróli hűtlen tudósítás, vagy fegyverjog által keletkezett jogát átadta. c) Engedményezésre nézve: általános, ha minden megszorítás nélkül átadatott a kir. jog; vagy föltételes, ha bizonyos föltét alatt adatott, péld. az uj adomány a békés birtoklat föltétele alatt; és épen csak az ujadományban szokott volt adatni a kir. jog föltételesen, a többi négy czímekben általánosan. Különböztessük meg tehát az általános kir. jogot a közönségestől; általános, ha föltét nélkül, közönséges, ha a jószág a nélkül, hogy megneveztetnék a kihalt vagy hűtlen személye, vagy a czím, melyen a jószág a koronára szállt, adományoztatott. d) Az időre nézve: jelen jog, ha már megtörtént a kihalás és