Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

KÖZ. KIR. JOG, UJADOMÁNY ÉS JÓVÁHAGY. CZÍMEK EREDETE. 177 hűtlenség, ez adatott a négy első czímekben; leendő, ha később fogott a kihalás vagy hűtlenség megtörténni; ily leendő kir. jog adatott a jóváhagyásban. 250. §. Czím felosztása. A javak két czím alatt, jelesül, kihalás és hűtlenség czíme alatt szálltak a koronára, és azon két czím alatt történt az adományozás is (I: 13, 355, 362, 388 i. i.) azonban miután a kir. jog, mely kihalás és hűtlenségből szokott volt adatni, különböző alakokban kérethetett föl, innen az adományzásnak öt czímei keletkeztek, jelesül: kihalás, hűtlenség, közönséges kir. jog, ujadomány, és jóváhagyás. 251. §. Ez utóbbi három czím eredete. a) Közönséges jog úgy származott, hogy, ha azon kir. jog, mely a kihalás és hűtlenségben különösen adatott, (minthogy a kihalt és hűtlen személye megnevezve volt) és jelenre, (minthogy meg kellé történni a kihalás és hűtlenségnek) közönségesen lőn adományozva, azaz, ha sem az előbbi adományosnak, kinek kihaltából t. i. a jószág mostan a fölkérőnek adományoz tátott neve, sem a czím, mely ly el a fölkért jószág a koronára szállt, meg nem neveztetett, hanem bármikép, jelesül akár kihalás, vagy hűtlenség, akár hamis eskü, akár igtatásróli hűtlen tudósítás, vagy fegy verjog által szállt a koronára, és bárki volt legyen az, kiről azon jószág a koronára szállt, adatott, péld. valaki egy urodalmat ezen záradékkal: adjuk és ajándékozzuk minden kir. jogunkat, mely a nevezett urodalomban bármikép és bár kiről szállt a koronára, kérte föl, ez közönséges kir. jogot kért föl; ha pedig ezen záradékkal kérte föl: adjuk azon kir. jogunkat, mely azon urodalomban Fehér Tivadar kihaltával keletkezett, ekkor kihalásból kérte föl az adományt. h) Ujadomány pedig úgy származott, hogy, ha azon közönséges és jelen jog, mely a közönséges kir. jogban minden föltétel nélkül adatott, bizonyos föltétel alatt, jelesül: ha igaz, hogy a fölkérő maga békében birta, vagy pedig ősei békében birták a jószágot, lőn adva. c) Végre a jóváhagyás úgy keletkezett, hogy, ha a kihalás és hűtlenségben adatni szokott különös jog, nem jelenre, mint a kihalás és hűtlenségben (345, 360 i. i.) hanem jövőre adatott, azaz, még sem a kihalás, sem a hűtlenség meg nem történt, hanem később fogott valamikor bekövetkezni. Kallós L. Polgári jog. 12