Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

KIRÁLYI ADOMÁNY MINT HŰBÉRI VAGYON. 173 csak akkor, ha a birtokos minden örökös nélkül ós végrendezéstelen haltel, következett be. Czihk. ősiségi szalí. 245. §. Kir. adomány természete, jogviszonyai és jelleme ezen szakban. A kir. adomány ezen szakban tulajdon lenni megszűnt, minthogy a birtokosoknak a javakróli szabad rendelkezési joga eltöröltetett. A szabad rendelkezési jog legelsőben Kálmán által kezdett korlátoztatni, nevezetesen a sz. István által adományozott vagyonokon kivül, mikben az öröklésjogot minden nemzedékre kiterjeszté, minden más fejedelem által adományozott javakban az egyenes ágban ugyan minden nemzedéken keresztül, de a mellékágakban csak a 2-od ízig engedé az öröklésjogot kiterjedni, és azonnal a koronának adá az öröklést. Nevezett fejedelem első könyve 20-ik fejezetében ugyanis következő rendelkezés tétetett: Sz. István által adományozott bármely birtok, az emberi öröklés minden tagjait illesse. Más királyok által adott birtok pedig az apáról szálljon a fiúra, a ki ha fiutód nélkül elhal, utána a testvér öröküljön, kinek halála után fiai se rekesztessenek ki. Ha pedig testvér nem találtatik, az örökség a király részére ítéltessék. Végkép azonban I. Lajos által töröltetett el az adományos javakróli szabad rendelkezési jog. Nevezetesen I. Lajos a II.Endre kir. arany levelét megerősítő hitlevele 11 §-ában ezen rendelkezés foglaltatik: az országzászlósok, országnagyok, nemesek összesége kérelmére, ősünk és elődünk II. Endre arany pecséttel megerősített, és a nemzetnek Sz. István alatt megállapított szabadságait szentesítő levelét elfogadjuk, megerősítjük, és helybenhagyjuk minden abban kifejezett szabadságokkal együtt, csak egy c z i k k e t, névszerint azt vévén ki, hogy a nemes emberek örökös nélkül elhalván, birtokaikat az egyháznak vagy másoknak a kiknek akarják él tök ben vagy haláluk utánra adni, hagyományozni, birtokaikat eladni, vagy elidegeníteni joggal bírjanak. Sőt azok cselekvésére teljességgel semmi joguk ne legyen, de a közelebbi vérek, és ezek nemzedékei között azok birtokai jog szerint és törvényesen, tisztán és egyszerűen minden történhető ellenmondás nélkül átháramóljának.