Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

174 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. I. Lajos a tulajdonróli rendelkezésnek ekképeni megszüntetése okául a magyar ős nemzetségek fentartását tevé, minthogy, úgymond, ha mindenki vagyonáról szabadon rendelkezhetik, a vagyonok idegenek kezei közé fognak kerülni, és a nemzet ős családjai, idegenek által a birtokokból kiszoritatnak. De másrészről ezen rendelkezés kiszámithatlan bajok kútfejévé lön, mert általa a birtokok tulajdonjoga elvétetvén, bekövetkezett a birtok ingadozó ésbizonytalan helyzete, elenyészett az adásvevés szabadsága és állandósága, létre jöttek a jószágokróli sok följelentések és vagyonkutatások, s mindezek miatt a birtokhitel és biztonság egészen semmivé lett, mennyiben nem volt egy birtokos sem az országban, ki bizonyosan elmondhatta volna, hogy az ő vagyonában a koronának kihalásbóli joga valaha nem támadott volna, és nem tudta, mikor és honnan áll elő valaki, a ki birtokára nézve a korona előbb emiitett alapon eredett, de még tudva nem lévő (vagyis lappangó) jogát kimutatja, és vagyonát kezei közöl elveszi. (Kölesei orsz. gyül. beszéd a kir. fiscus örökösöd.) A kir. adomány ennélfogva ezen szakban, csak a család kihaltáig, és oly korlátozás mellett adatván, hogy arról a birtokos sem élők közötti, sem halál utánrai rendelkezési joggal (és igy sem eladás vagy ajándékozás, sem végrendelet általi hagyományzás) nem b i r v án, a birtokos vérörökös nélküli elhaltával a koronára szálljon. E szerint ez időszakban az adományi vagy onokban a birtokosok nem tulajdonosok, de csak haszonvételi birtokosokként tekintettek, következőn az adomány tulajdon vagyon helyett, hűbéri természetű vagyonná lön. Ezen szakban az adomány nyerése, és az adománypsok és a korona, vagyis az ennek jogait védő kir. ügynök közötti jogviszonyokra nézve, az előbbitől egészen eltérő rendszer fejlődött ki, mely hűbéri adományzási rendszernek nevezhető, a mint ez alább következik. 246. §. Kir. adomány megkülönböztetése ezen szakban. Kir. adomány kétféle volt, u. m. tiszta, ha érdemjutalmul adatott, és vegyes, ha érdem mellett a vagyonért pénz is fizettetett, mely beírásnak (inseriptio) neveztetett. (I: 13.) 247. §. Adomány kellékei. Azokon fölül, mik minden szabadalomban, s igy az adományban is megkívántatnak, az adományban ezen kellékek szükségeltettek s