Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

1 70 II- KÖNYV. VAGYONOK, 8 EZEK IRÁNTI JOGOK. közti földet, később ugyanannak a Duna melletti azon földet j mely a Vágnak a Dunába folyásánál fekszik, a hol is a Retel fia Oluptulma, Komárom várát építette (névt. jegyző 16 fej.) Hasonlóan a honfoglalás bevégezte után 893-ban az összes népet a pusztaszeri halmokra országgyűlésre meghiván, ottan az ország szervezésére szükséges törvények megalkotása után, több érdemes honfiaknak (miként ezt a névtelen jegyző irja,) jószágokat adományozott, így péld. Oundnak az Ete apjának akkor adá a t i s z á t ó 1 a B o t u a t a v á i g é s a k ö r tvélytótól az Alpári térségig elterülő földet. Úgyszintén fiát Zoltánt 906-ban a nemzet közgyűlésében maga után fejedelemmé emeltetvén, több honfiaknak jószágokat és méltóságokat adományozott, különösen ekkor Usubunak a Zouluk apjának kitűnő hű szolgálataiért V e s z p r é m várát az ehez tartozó földekkel együtt, és V elunak Zaránd megyét, (névt. jegyző 52 fej.) A többi fejedelmek hasonlóan adómányzások által fejedelmi kötelességeiket teljesítették. Innen vette eredetét, az országunkban eleitől fogva fenálló azon közjogi alapelv, miszerint a fejedelem az ország vagyonait tulajdonul nem bírja, de az az egyetemes nemzeté, következőn akár ellenségtől foglaltatik el valamely föld, akár valamely honpolgár, utód, vagy végrendelet nélkül elhalván, vagyona a koronára száll, ez nem a fejedelem, de az egész nemzet közös tulajdona, és azt a fejedelem a nemzet nevében mint ennek megbízottja és államfő, az érdemes honfiaknak jutalmazásul átadni tartozik. Hasonlóan, a mi az ország területéből ellenség által elszakasztatván visszafoglaltad k, azt a fejedelem tulajdonul nem bírhatja, de az egész nemzetet illeti, és abból a haza és királyi szék iránti érdemek jutalmazásául egyeseknek birtokok adandók. (Hugó grot. I. k. III. fej. 17. Kollár amoen. reg. hung. I. k.) 242. §. Királyi adomány fogalma. Föntebbiek szerint a kir. adomány fogalma következőkép határozható meg. Kir. adomány valamelly ingatlan vagyonnak vagy ez iránti jognak, a törvényes fejedelem vagy nádor által valamely honpolgár részére a fejedelem és nemzet nevében érdem jutalmul tulajdonjoggal átadása. (I. 13, Sz. Istv. II. k. 35 Kálm. I. k. 20, II. Endre 17 1848: 15.) T. i. kir. adomány csak benszülött vagy honosított egyénnek, de külföldinek nem adathatik (Alb. 5, 16, II. Ul I. 9', II. 12, 1791. 79, 1844. 4.)