Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

KIRÁLYI ADOMÁNY MINT TULAJDON. 243. §. Kir. adomány természete és jogviszonyai körüli változások. Kir. adomány természete, és jogviszonyaira nézve 3 időszak különböztethető meg, u. m. á) tulajdoni szak, mely a honalapitástólkezdveI. Lajosig vagy 1351-ig, b) Ősiségi szak, mely 1351-től 1848-igterjed, c) A tulajdon visszaállításának szaka 1848 után. /. Czíkk. Tulajdoni szaft. 244. §. Királyi adomány természete és jogviszonyai ezen szakban. Az első vagyis eredeti országos felosztása a vágyönoknak, az állam első alapszerződése értelmében történvén, minden egyén és törzs szintúgy mint a fejedelem, részét tulaj do nj oggal nyerte és vette át. Ez mind az érintett alapszerződésből kitűnik, mind pedig a következő országos határozatok vagyis törvények által bizonyitatik; nevezetesen : a) Sz. István II. könyve 5-ik fejezete, a hol ez mondatik : elhatároztuk, hogy mindenkinek joga legyen saját vagyonát elosztani, nejének, fiainak, leányainak, szülőinek, vagy az egyháznak adni, és elhunyta után senki ezt elrontani ne merészelje. b) Ugyanazon könyv 35 fejezete, melyben ez foglaltatik: az egész tanács (azaz: az országgyűlés) azon kívánatéban megegyeztünk, (t. i. a fejedelem sz. István) hogy mindenki sajátját és a király ajándokait mig él, teljes tulajdonjoggal birja) dominetur propriorum et regis donorum) halála után pedig fiai azokban hasonló tulajdonjoggal öröküljenek, és semmi vétkesség miatt senki vagyonában meg ne károsittassék, kivévén, ha a király halála, vagy az ország átadására törekedett, vagy idegen országba elfutott. c) II. Endre kir. aranylevele 4-ik czikke, mely ezt tartalmazza: havaiamely nemes (serviens) figyermek nélkül elhal, birtoka 4-ed részét leánya nyerje meg, a többiről tetszése szerint rendelkezzék. És ha halál általmegelőztetve nem rendelkezhetett, legközelebbi vérrokonai nyerjék meg, s ha át alánfogva semmi nemzedékbeli rokonai nem léteznek, a király nyerendi meg.