Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Tartalom

ELŐSZÓ. V tétben más szerencsésb helyzetű népeknél hátrább maradt, az nem mulasztása, de azon szerencsétlen körülménynek tulaj donitható, mely szerint ez ország mondhatni állandóan ellenséges megtámadtatásoknak lévén kitéve, fiai minden ereje, gondolata s munkásságának, nem annyira a közös jólét előmozdítása s fölvirágoztatása, de a közös megmaradás eszközlése, s az országnak enyészettől megmentésére kellett íorditatniok. Harmadszor: mi a jogállapot átalakitása lényeges föltételéül tekinthető: a törvényeknek polgári jogviszonyok fölötti intézkedéseit, más nemű j ogintézvények, péld. büntetőjogi intézvé• nyéktől teljesen különválasztani. Hogy ezen tárgyak, illetőleg kérdések megfejtésében sok hiány és fogyatkozás található, azt mind e tárgyak nagymérvű kiterjedése, mind fölöttébb korlátolt tehetségem egyelőre is kimutatják. Mert e nagy, s a jog és államintézvények egész rendszerét legkiterjedettebben érdeklő, s azzal válhatlan kapcsolatban lévő tárgyak fogyatkozástalan, s kielégítő világosságban eléterjesztése, nagy elmetehetséget évek hosszú során keresztül kitartással folytatott tanulmány, gondolkodás és tapasztalatszülte ismeretet kiván úgyhogy ha valakire, bizonynyal reám, ki parányi tehetséggel e nagy és nehéz kérdések megfejtését kísérlettem meg, illenek a Hármas könyv Írójának azon szavai, mikkel érintett müve végbeszédét bezárta: inkább az volna C3oda, ha hiba és tévedés eltávoztatva leendettek, mint hogy azok elkövettettek. "*) Hogy mégis számba sem jöhető erőmmel, e nehéz feladatot magam elé tűzni merészlettem, kötelességeim követelték. Állásomnál fogva ugyanis, a hazai törvények nyilvános eléadását kellvén végeznem, erre nézve utasitó, s vezérkönyv kívántatott; a hon iránti kötelességnek pedig alapelve lévén: mindent mit lehet, s mindenütt a hol lehet a haza javára megtenni :u érintett kötelességet csekély erőmhez képest az előttem nyilt ez alkalommal és módon is teljesitni, —! bár jóltudom, mily fölötte parányi, vagy ál*) Minus minim est aliquarura rerum exeidere, quam oramura constare, Hárm. Könyv, utóbeszéd.