Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Tartalom

VI ELŐSZÓ. * taláníogva semmi részben sem történhetett az, — tartozásomhoz kellett számitanom. — Azonban van e munkának egy része, minek a mélyen tisztelt közönség elé bocsátásánál félelmem s aggodalmamat be kell vallanom, s mit különösb igazolás nélkül, nehogy szerénytelenség s illetéktelen avatkozás méltó vádját vonjam magamra, hagynom nem lehet. Helyenként nevezetesen, az illető tárgyak előterjesztésénél bizonyos jegyzések találhatók, mikben igénytelen véleményt bátorkodtam nyilvánitani azokra nézve, mik előttem jelen jogviszonyaink némely része átalakítását illetőleg, csekély belátásom szerint helyesek s alaposoknak látszottak. E tekintetben magam igazolása végett szükség kinyilatkoztatnom, miszerint nem említve, hogy többek által több különböző vélemények nyilvánitatván, a hazai lapokban a jelen jogállapot némely részeinek átalakítási módjára vonatkozólag, ennek folytán bátorítást nyertem szerény véleményem eléadására; egyedül azt vagyok bátor fölhozni, mikép azon hitben vagyok, hogy ha 1553-ban, midőn még a jogviszonyok kisebb körre terjedtek, egy az ország legkitűnőbb törvénytudói által készített törvényjavaslatra nézve, mielőtt a törvényhozás elé terjesztetendett, az összes thatóságok törvény tudói véleményének meghallgatása kívántatott:*) 1861-ben és után, — midőn a jogviszonyok sokkal szélesb körre terjedtek, oly tárgyak fölött, mikre nézve törvényjavaslat nem létezik, a legkevesb jogismerettel biró egyén véleménynyilvánítása sem fog helytelen beavatkozásnak tekintethetni. Mielőtt e sorokat bezárnám, a történhető hibák s félreértések eltávoztatása végett kötelességem kinyilatkoztatni: hogy a körülmények hatalma miatt, kényszerültem némely lényeges s a tudomány kiegészítő részéül tekinthető észrevételek s jegyzéseket, utólag s a munka végéhez toldalékul kapcsolva elé terjeszteni: azoknak figyelemre méltatását, mennyiben az érdeklett tárgyak megismerése, s általában az azok fölötti helyes itélhetésre mellőzhetleneknek tarthatók, — kérni bátorkodom. *) 1553: lő, t. cz. de revisione reformati decreti («c. operis quadrip.)