Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Tartalom
IV ELŐSZÓ. említett változásokat megelőzte, nem egyszerű igazítása 8 javitása,de újólagos és teljes átdolgozása lön szükségessé. Továbbá, az idő s körülmények tekintetbevételénél fogva megkivántatónak látszott, miszerint oly munka, mely a föntebbi irányt tűzte maga elé, ha ugyan hasztalan és sikertelen fáradozás lenni nem akart,a létező jogállapotot kellő figyelembe venni ne mulassza; különösen a következő h árom tárgyat kérdésül tévén föl maga előtt, azokra feleletet adni kísérelje meg, legalább érintett tárgyakra nézve, a tanulmányozásban ha csak valamennyibe is tájékozást és segélyt nyújtani törekedjék; jelesül: Először: hü képét adni a jelen jogállapotnak; következően az 1848 előtt érvényben állt törvények teljes hűséggel eléadatván, azokkal együtt mindazon változások, mik érintett törvényekre nézve részint a közbejött rendeletek, részint az ideiglenes törvénykezési szabályok következtén előálltak, előterjesztessenek; hogy ekkép a régiebb törvényeknek, mint a nemzet gondolkodása, érzelme s elvei kifejezésének emlékezetbe hozása mellett, a régi és változott jogállapotnak együtt egyszerre áttekinthetése által, annak megítélése: váljon és mely részek tekinthetők a fönállt törvényekből, az alkotandó törvényekre nézve, alap vagy alkatrészektil alkalmazhatóknak? — lehetőleg elősegítessék. Másodszor: kijelölni azon intézkedés eket,mikaz ország régi és érvényben álló törvényeiben, az ujabb kor intézvényeinek elemei s kezdemény eiül tarthatók; a végett, hogy igazolva legyen, miképaz ország törvényhozása által 1848ban kimondott átalakító eszmék, nem a fönálló és sok századokon keresztül érvényes intézvények elvetése, de sőt inkább azoknak a nemzet óhajtása s az idő szükségei szerinti fokozatos fejlesztéséül tekinthetők; továbbá bizonyítva legyen, mikép a magyar thozás minden időben és alkalommal mennyire az idő és körülmények kívánták, s az ország örökösen hányatott sorsa engedte, mindazon intézvény eket, mik a jogfejlődés terén koronként előálltak,s miket más nemzetek törvényeikbe átvévén, jólétük előmozdítása eszközeiül sikerrel alkalmaztak, elfogadni kész volt; s hogy e tekin-