Irinyi József: Az országgyűlés rendezéséről (1847)

Bevezetés

15 Azt hiszem, ez nem az ország-gyűlési reform' terére való lépés, 's olly dolog", melly az osztályok' összeolvasztására igen jótékony befolyással lenne. 12) Hogy kétszernél többet egy tárgyban azon egy nemii ker. vagy országos ülésben nem szólhatni. Kétszer is sok talán. Egyébiránt ez csak azt teszi :x a' ház' különös engedelme nélkül. 13) Hogy a1 szónokok' számára szóhely (tribüné) van. Ez már csak azért is kívánatos, mivel e' nélkül nem igen lehet a' szónokot hallani. A' teremnek minden részéből ugyanis bizonyosan nem lehet egyenlően a' beszédet hallani. Egyébiránt a' ház' elnézésével különben is mindenki mindig szólhat ülőhelyéről. 14) Öt tag kívánatára titkos ülést tarthatni; ezen öt tag' neve jegyzőkönyvbe íratván. 15) Minden indítványt, legyen az akár törvényjavaslat, akár pedig egyszerű határozati tárgy, vagy módosítvány 'stb. mindig szerkezve kell beadni. 16) Minden törvényjavaslat, mielőtt tárgyalás alá kerül, hizoltmányi vizsgálaton megy át. 17) Minden törvényjavaslat először általánosan, azután czikkenként tárgyaltalik, 's elfogadtatván egyenként a' czikkek, végül ismét az egész törvényjavaslat elfogadása iránt kell szavazni. Ezen három müvelet (operatio) lényegesen szükséges a' tanácskozáshoz, mert e' nélkül örökké mostani képtelen országgyűlési gyakorlatunkban fnldoklunk, melhnél fogva, hogy valamelly törvényjavaslat nem