Irinyi József: Az országgyűlés rendezéséről (1847)

Bevezetés

16 mondom csak czikkenként tárgyaltassék, hanem csupán czikkenként elö is terjesztethessék, megtörténik már általános tárgyalása és elfogadása. Tehát midőn még a1 czikkenkénti szerkezet készen sincs. Azaz, most is meg- van nálunk ezen három müvelet, hanem ősi rendetlenségben, mert nálunk bizottmányok készítik a' törvényjavaslatokat, a' bizottmányokat pedig igen természetesen csak akkor lehet kiküldeni, miután már a' dolog szavazás által el van döntve. Nem mondom, hogy e' részben minden előzetes tanácskozás szükségtelen, de ez minden esetre nem lehet egyéb előzetes tanácskozásnál, melly soha sem lehet olly érdemleges, minő az állalános tárgyalás lehetne, midőn már a' törvényjavaslat szerkezetben elö van terjesztve, mit azonban ezen előzetes tanácskozás előre fel szokott emészteni. Ezen fonákság és rendetlenség tehát csak onnan van, mivel a' helyett, hogy szerkezeti törvényjavaslatok terjesztetnének elő, nálunk csak azt szokták indítványozni, hogy a' ház bizza egy kinevezendő bizottmányra azon indítványnak szerkezetét, törvényjavaslatba való alakítását. Az országgyűlési rendezésnek, vagyis rendszabályoknak e1 következő négy része lehet: 1) A' két háznak a' királylyali viszonyait illető rendszabályok. 2) Az elegyes üléseket, 's a' két háznak egymás közötti viszonyait illető rendszabályok. 3) Az alsóház' rendszabályai. 4) A' felsőház' rendszabályai.