Irinyi József: Az országgyűlés rendezéséről (1847)

Bevezetés

14 7) Hogy az eddig szokásban levő kerületenkénli választások megszűnjenek. E' részben, gondolom, elég lesz annak, ki országgyűlésünk' szokásait nem igen ismeri, annyit mondanom, bogy most minden választások ugy történnek, bogy mind a1 négy kerületből egyenlő szánni tagok választatnak. Mi kétségtelenül haszontalanság. 8) Hogy a' tagok tagsági jogaikat a' ház előtt igazolják. Minden gyűlésnek természetében fekszik , bogy tagjai jogainak igazolására ö a' lehető legjobb biró. Különösen természetében fekszik ez az országgyűlésnek, mellynek házai, mint törvényhozó hatalmak, felségi jogot gyakorolnak. Ez olly egyszerű, világos dolog, hogy mind azon sok beszéd ellen, mellyet szűkkeblű és óságos politika e' részben conservativ szellemben felhozott, tökéletesen elég ennyit mondani. 8) Hogy az elnök nem vehet részt a' tanácskozásban. Az elnök1 főfeladata az ülésben a' rendet fentartani. 10) Hogy tárgy feletti szavazásnál, míg e' részben törvény nem változtat a' dolgon, ezentúl is csak a' megyék vegyenek részt. E' részben valami változtatást adni elő, annyit tesz, mint az országgyűlés' reformjának terére lépni, mit pedig, mondám, nincs szándékom tenni. 11) Hogy választásoknál megyei és városi követek fejenként, közösen a' közös tömegből válaszszanak.