Irinyi József: Az országgyűlés rendezéséről (1847)

Bevezetés

7 lesz téve, ha általában illyes valami elfogadlalik; azaz, nem hagyatik a' dolog- továbbá is egészen magára; a' tanácsteremi anarchiának vége szakad; általában valamilyen rendszabályok hozatnak. Ezen munkácskában tulajdonképen csak az országgyűlés' számára adatik elö javaslat, de az alapul szolgáló elvek megyei és egyesületi gyűlésekben is figyelmet érdemelnek, 's ha, ezen elvek' ismeretével, a' tanácskozási rendről tisztább fogalmakkal bírunk, bizonyosan mindennemű üléseink rendesebben fognak menni , mint jelenleg. Közelebb nem csekély kérdés volt az országban, ha vájjon megyegyülésekben az elnök, a' többség' beleegyezésén kívül, közkereset alá vonhat-e valakit ? Ha a' tanácskozási rendről tiszta fogalmak volnának elterjedve, ezen kérdés senkinek csak eszébe sem jutna. Tudok egy uri embert, 's ebben legkisebb nagyítás sincs, ki egy gyűlésen azt mondta, hogy ö inkább soha sem szól életében, ha olly gyermekes(I) szokást kívánnak behozni, mikép minden szólani akaró írassa fel magát. 'S terjedelmesen fejtegessem-e különösen azon ügyetlenségünket, mellyet, mi magyarok, a' kérdések' feltevésében, mindennemű üléseinkben, pedig a' magyar nagyon szeret ülésezni, ki szoktunk mutatni ? Azon elemi dolog, miszerint először a'módositványt és csak ezek után az alapszerkezetet kell szavazás alá bocsátani, egyáltalában nem akar nálunk közönségesen elter jedni Hány