Irinyi József: Az országgyűlés rendezéséről (1847)

Bevezetés

8 példa van ország-gyűlésünkön a1 kerületi ülésekben, hogy többszöri szavazás után semmi sem volt határozva! ? 1844. aug. l-jén a' kerületi ülésben Borsod megye' indítványa, a' papi javak' elvétele iránt, jővén szavazás alá, az országos választmány' véleménye ez ügyben az volt, hogy az indítvány a' törvényes jogokkal ellenkezik. Ez iránt történvén előbb szavazás, a' vélemény mellett 22, ellene 25 szavazat volt. Ezután az iránt szavaztak: a' borsodi indítvány szerint történjék-e a' papi javakra nézve tüstént intézkedés; igennel felelt 9 megye, részint pedig idöelöttinek tartá, részint érdemileg is ellenzé 36. Tehát a' borsodi indítvány mindenesetre elhalasztandő. Ekkor az első szavazattal nemlegesen megismert közállományi, vagyis törvényhozási jogot, 's hogy az indítvány csupán azért halasztatott el, mivel még nem látják idejét, kimondatni ohajtá 22 megye, ellenkezőleg 23 megye. Tehát ezen indítvány sem nyert többséget. Ekkor inditványoztatott, hogy a' borsodi indítvány, mint sem sérelem, sem kívánat, e'helyen mellőztessék el. Mellőzni kívánta 21 megye, ellenkezőleg 23. Tehát a' második szavazattal ellenkezően a'borsodi indítvány nem mellőztetett el. Ekkor a' rendek legjobbnak vélvén magokat kialudni, mielőtt a' sok tagadó határozat' értelmének megfejtéséhez fogtak volna , az ülés eloszlott; négyszeri szavazás határozott — semmit! Másnap aztán végzésül az mondatolt ki, hogy a' rendek az országos választmánynak , jelen tárgyat törvényes jogokkal ellenkezőnek mondó, véleményében nem osztoznak, azonban Borsod megye indítványának tár-