Irinyi József: Az országgyűlés rendezéséről (1847)

Bevezetés

6 dinatio4i szó alalt, a" tulajdonképeni értelmen, a' rendezésen kívül, mindig az ország-gyűlés' reformját is értették a1 magyarországi rendek. Egyszerűsítsük tehát, ismétlem, a' hibásan összebonyolított kérdést, és vizsgáljuk különös figyelemmel ez alkalommal magát a' rendezést Országgyűlésünknek mind ez ideig épen semmi rendszabályai sincsenek. Nem képzelhetné az ember, ha ez tény nem volna ! Némelly dolgot, rendszabályok' hiányában, meghatározott ugyan a' szokás, de a' szokás a' törvényhozás' fattyú neme, melly mindig hiányokat hagy, és sok tekintetben a' jó és helyes elvekkel ellenkezően rendelkezik. Ezen munkácskának czélja e' tárgyban szerkezeti javaslatot adni elő. Egyáltalában nem igénylek csalhatlanságot, és határozottan szólok, szerkezeit javaslatot adok egyedül azért, mert határozott meggyőződéssel, megállapodott véleménynyel birok. Ha némelly embernek nem tetszik is e' határozott hang, ugy gondolom, az legkisebb baj. En azt hiszem, az olvasó közönségnek ez könnyebbség, mert ekkép világosan fejezvén ki magam, az olvasó előtt is világosabban áll a' dolog, 's ennél fogva könnyebben megtalálja előadásomban a' hibát, 's bizonyosan könnyebben reá akad a' jobbra is, mit én nem mondtam. Ha minden nem tetszik is ugy, mikép itt előadva van, az nem baj. így, vagy ugy, az mindegy, csak valahogy legyen. Az ügyre nézve tökéletesen elég