Irinyi József: Az országgyűlés rendezéséről (1847)

Bevezetés

5 is van választva, inert a' reform' ügye megkezdeted; avagy mi egyéb a' városi ügy, mint az országgyűlés reformjának ügye is ? És, mellesleg legyen megjegyezve, a' városi ügy' tárgyalása ugy is világosan mutatja, hogy maga az országgyűlés' reformja nem fog nálunk mint önálló kérdés tárgyaltatni, hanem részenként fog az megtörteim egymásután. Miért várnánk tehát a' „coordinationak" rendszabályi részével ? Sőt a' dolog' természete azt mutatja, hogy legelőbb is ezt kellett volna megkezdeni, mert rendszabályokra, tulajdonképeni rendezésre, szintolly szüksége van a' reformálallan, mint a'reformált országgyűlésnek. 'S nem is lehet mondani, hogy két munkát fogunk tenni, rendezvén mostani országgyűlésünket, 's újra rendezni kelletvén majd reformált állapotában is, mit az isten minél hamarabb engedjen elérni. A' reformálandó országgyűlést ugyanis, igen csekély részleti különbséggel, épen akkép kell rendezni, mint a' reformállat, 's ennél fogva, ha egyszer a' rendezésen keresztül esünk, az nem lesz ideiglenes, hanem mindenkor használható és alkalmatos. Mindenesetre legjobb tehát minél hamarabb megtenni, hogy minél hamarabb élhessünk annak jótéteményeivel. Meglehet, az eddigiek ulán, sokan azt mondják: a' reformot nem is lehet tulajdonképen a' „coordinatio" alatt érteni, miért említem tehát mégis mint a' ,,coordinatio44 egy részét? Ez azonban nem az én hibám, mert, mikép országgyűlési irományainkból kitetszik, a' ,,coor-