Irinyi József: Az országgyűlés rendezéséről (1847)

Bevezetés

1 Ebben semmi uj, semmi ollyan nincs, mit mindenki ne tudna, vagy legalább ne tudhatna. A' „coordinatio" kérdése azonban eddig olly rendkívül bonyolo dottan terjesztetett elö, hogy szükségkép minden embert elrettentett a1 gondolattól, miszerint ezen minél hamarabb tul kellene esni. Én azt hiszem, ezen bonyolított kérdést egyszerűsíteni lehet. Ezen egyszerűsítés röviden abból áll, hogy a' ,,coordinatio4' kérdésében a' tisztán rendezési részt külön kell választani az országgyűlés' reformjától, 's addig is, mig ezen utóbbinak ideje eljövend, keresztül kellene esni az első részen, az országgyűlésnek tulaj— donképeni rendezésén. Azaz, hagyjuk egyelőre nyugodni ozon kérdést, kikből és mikép álljanak országgyűlésünk' házai? Különben is, a' két ház' reformja igen nehéz, és nem egy napi munka. Láttuk Angliában mennyi időbe került csak- az egyik' reformja is. 'S addig is, míg ennek ideje eljövend, rendezzük el a' létező állapotot; intézzük el országgyűlésünknek tulajdonképeni rendezési, vagy is rendszabályi (réglementaris) ügyét; ez is igen szükséges ; ezzel is igen sokat javílhalunk a' műhely' állapotán; 's ezt most is megtehetjük már; 's ezt megtenni alkalmasint nem fog olly sok bajjal járni, hogy minél hamarabb meg ne tehetnök. Az országgyűlés' rendezési és reformi kérdése egyáltalában nincs egymással ugy összekötve, hogy egyiket a' másiktól elválasztani ne lehetne. Sőt már el