Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

- 83 _ tálában ellenkeznék; és minthogy továbbá a törvényhozási hatalom ellen semmi ellenmondásnak sem lehet helye : a hitlevélből kihagyatott ; de az megengedtetett, hogy azon levélben, melylyel a hitlevél ő felsége elé fog terjesztetni, ezen ellenmondás megemlittessék. Mielőtt tovább mennénk, az országos naplók ezen előadása után? ide iktatom Torkos előadását is ezen ünnepélyes ülésről. A papság ellenmondási záradéka után , a királyi városok is azt kívánták , hogy fogadtassák el ezen záradék : „a városok kiváltságaik és helyhatósági joguk épségben maradván," s a horvátok is sürgették ezen záradék beiktatását: „az 1741-ki 46-ik t. cz. épségben maradván." Az evangélikus követek közöl alig három szólván ügyök mellett, a római katholikus fŐrendüek és megyei követekre hagyták a vitatást, kiknek többsége az országbíróval együtt a legkeményebben küzdött az ellenmondásnak a hitlevélbe iktatása ellen, és meg is akadályozta azt. Teleki József gróf kinyilatkoztatta, hogy ő beleegyezik a római katholikus papság ellenmondásának beiktatásába, de akkor az evangélikusok is ellen fognak a római katholikus papság jogainak mondani. Azután, — folytatjuk az országos naplók után, — Horvátország rendéi kezdték sürgetni, hogy ha ezen hitlevél által az evangélikusok biztosítékot nyernek, ők se fosztassanak meg a biztositástól a magok országára és vallására nézve, mit annál több joggal kérhetnek, és megnyerhetnek, mivel gyakori és világos törvényekkel lőn gondoskodva, hogy Horvátországban és Sclavoniában egyedül a római katholikusok bírhassanak törvényes jogokkal. Az evangélikusok ellenben, s mások is épen lehetlennek állították, hogy ezen (1741 : 46) törvény korábbi teljes érvényére emeltessék, mivel ezen országok nagyobb részét más vallásúak , nevezetesen pedig g. n. egyesültek lakják, kiknek ha az ott levő evangélikusokkal együtt vagy ki kellene költözniök, vagy más rövidséget kellene szenvedniük, ez az ország legnagyobb kára és veszélye nélkül nem történhetnék. Továbbá, a bécsi békekötés ereje ezen országokra is ki van terjesztve, melynek annál kevésbbé lehet sérelmet okozni, mivel annak értelmében a közelebb uralkodott József császár engedelmével több helységben egyházi községek is alakultak, melyeknek eltöröltetésök az egész nemzetnek szörnyű botránkozásra és gyülölségre szolgáltatna alkalmat; de nem is egyez meg a józan észszel és a természeti joggal, hogy ha valaki azon országokban birtokot örököl vagy nyer, azt ezen törvény miatt vagy ki ne kereshesse, vagy elveszítse; végül az is meg lőn említve, hogy midőn ezen törvény amaz országokra nézve 6*