Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)
Előszó
— 81 — zük,k'sazon állapotban az országnak minden ágostai és helvécziai hitvallású lakosát, mind magunk, mind örököseink örökké megtartandjuk." A tanácskozás megnyíltával elnök országbíró előadta, hogy ha valaha, bizonyosan a mostani körülmények között, különösen szükséges az egyetértés ; az ujabb szerkezet készítői annálfogva épen ezen okból igyekeztek a vegyes bizottmány szerkezetét szeüdíteni. De mivel a már tapasztalhatóképen lábra kapott vallásbeli vetekedés miatt, nincs remény, hogy a hitlevél 3-ik pontja szerint szükséges törvényczikk alkotását belehessen fejezni, szükségképen legelőbb is azt kell eldönteni, ha vájjon a vallásügyi törvény-javaslat az országgyűlésen tárgyalás alá veendő-e, avagy nem inkább a megkoronázandó fejedelemre bizassék-e annak végmeghatározása, nehogy talán az ebből előre látható czivódások miatt az ország egyéb ügyeiben is káros és veszedelmes hátramaradást szenvedjen Mi a horvátországi követeknek e pont iránti aggodalmát illeti, ezen könnyen lehet segíteni, ha az evangélikusok abban kifejtett szabadsága igy iratik körül: „Magyarország kebelében." S miután az idő mindinkább rövidnek tetszett a koronázás előtt, s a felek már az eddigi kerületi és vegyes bizottmányi ülésekben is kifáradtak a vallásügyi vitákban , és további engedékenységre nem is igen volt kilátás egyik részről sem, azon eszme merült fel, hogy immár a vallás ügyének további tulajdonképen most következő országos ülési tárgyalásától elállva, mind a dunai, mind a tiszaikerületek, mind pedig az országos vegyes bizottmány vallásügyi törvény-javaslatát terjeszszék fel a királynak. Az evangélikusok, kik minden áron törvényt kívántak biztosíték végett, ez által megnyerni vélték a római kath. papságot. Nyilatkoztak tehát némelyek az evangélikusok részéről, hogy épen nem idegenek ugyan a kérdéses törvény-javaslat azon részeit, melyek egyetértéssel meghatározva nincsenek, a megkoronázandó király elé terjeszteni, hogy azok általa a bécsi és linczi békekötések értelme szerint elintéztessenek, azokkal azonban, melyek az országgyűlésen a felek között egyenlő értelemmel meg vannak határozva, a királyt szükségtelennek vélik terhelni. De az egyházi rend , ámbár két törvény-javaslatot is terjesztett már elő ez ügyben, melyeknek másodika szigoruabb volt az elsőnél, s azután a dunai kerületek ülésében birt befolyását is arra használta fel, hogy harmadszor ismét szigoruabb törvény-javaslatot segítsen létre jőni, ezúttal, számszerint negyedik fellépésével, ujolag 6
