Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

- 46 _ nyira alapja, mint a polgáriakra nézve II. András decretuma és az 1-ső rész 9-ik czime, s annál fogva az evangélikusok a békekötésekre azok kétoldaluságára való hivatkozásról és azok kötelező erejéről semmi esetre le nem mondhatnak, sőt azokhoz mint szabadságuk alapjához, folytonosan és minden lehető hatálylyal ragaszkodnak. A 2-ikra. Ámbár a római katholikus urak ezen kifejezést „ural­kodó vallás" használni nem akarják, s azt nyilvánítják, hogy arról is készek hallgatni, mikép a római kath. vallás a fejedelem vallása, s övének is kell lenni örökre, s azt követik a praelatusok, zászlósok, s a nemesség és nép nagyobb része; azonban még sem állanak el, miután azt elsőnek és kitűnőnek akarják neveztetni, s nem kivánják, hogy ezen kitűnőség puszta szóban maradjon Azon vallás azonban nem bir azon uralkodó vallási jellemvonásokkal, melyek e pontban elszámlál­tatnak , mert másokat elhallgatván most, az evangélikusok egyenlő joggal birnak a római katholikusokkal az ország zászlósi hivatalaihoz, s ha jelenleg egy sincs közölök, az nem jog szerint, hanem annak elle­nére történik. Azt sem lehet megengedni, hogy a nemesség nagyobb része római kath. volna; a népről pedig bizonyos, hogy nagyobb része evangélikus annak mint római katholikus, mert a római kath. lelké­szek összeirásai semmit sem bizonyítanak ]); továbbá tekintetbe kell venni, hogy a római katholika és evangyéliomi vallásokon kivül még negyedik vallás is van az országban, s a három vallásnak száma sok­kal nagyobb a római katholikusokénál mind a nemesség, mind a nép kebelében. S mind e mellett, ez ideig egyedül a római kath. vallás élt az országban minden polgári javadalom gyümölcsével. Mi tehát a do­log természete szerint független vallás, emberek és polgárok egyen­lőségét illeti, a római katholikusok nem panaszkodhatnak vallásuk jog­sérelméről akkor, midőn az evangélikusok nem ellenzik azokat, melye­ket, — mások jogsérelme nélkül — a római katholika vallás és pap­ság követelhetnek , annál fogva , ugy látszik, hogy az oly nevezetek feletti vitatkozásnak, melyekből könnyen visszaélés származhatik, mi­dőn a kölcsönösen megalapítandó egyességről és bizalomról van szó, nincs helye. A 3-ikra. A kitűnőség (praeemmentiae vocabulum) a békeköté­sekben ismeretlen, s ha abban állana, mit ezen pont tartalmaz, a név változtatásával szinte csak uraságot vonna maga után. Hogy a római kath. vallás gyakorlata a római katholikusoknál ünnepélyes legyen és szabadon virágozzék s minden akadály nélkül, az evangélikusok sem ') Későbbi hivatalos összeírásokból ugyanaz tünt ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom