Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

- 36 — esetben az evangélikus rendek a közjóért ezen legigazságosabb követeléseiktől készek lesznek elállani, ellenkező esetben azonban ezen követelésükről sem mondanak le. Budán, június 22. 1790. Az evangélikus rendek. XIV. A (római) katholikus rendek észrevételei az evangélikus rendek javaslatára, melyet ezek a tiszai kerületek koronázási hitlevelet készítő bizottmányának nyújtottak be. — Sauer gróf nagyváradi nagyprépost szerkezete. 1-ör. Mi az 1681-ki, 1687-ki és 1715-ki vallásügyi törvények egyoldalúságáról, s a bécsi és linczi békekötések kétoldaluságáról mondatik, annyival kevésbbé állhat meg, mert az országgyűlési törvényezikkek az ország és a király közötti kötések, ama békekötések pedig országgyűlésen kivül, s annál fogva az ország befolyása nélkül egyedül a királyok által alkottattak. A mennyiben tehát ezen békekötések későbben törvénybe iktattattak, s ekkép köztörvények lettek, kétoldaluságuk magától megszűnt, mert 1608-ban és 1647-ben az ország már ismét egygyé lett, s tulajdon az evangélikusok értelmében sem maradt többé a békekötésnek tárgya. Továbbá, ha az 1647-ki év után hozott vallásügyi törvények egyoldalúak az evangélikus rendeknek követelt elmaradásuk és ellenmondásaik folytán, azonkívül, hogy ama törvényekben ezeknek semmi nyomuk, és ha azok , miket (római) katholikusok és evangélikusok magán levéltáraiból az ezen vallásügyi országgyűlési végzések ellen emelt ellenmondások bizonyítására felhoznak, figyelembe vétetnének, a béke inkább megzavartatnék mint eszközöltetnék. S nagyon csodálatos volna, ha a linczi békekötés kétoldalú kötésnek tekintetnék, miután annak a papság és (római) kath. világiak nyiltan ellenmondtak, s ezen ellenmondás a törvénybe is lőn iktatva. Ehhez járul, hogy azon belháboruk, melyek ezen békekötéseket megelőzték, nem is voltak vallásháborúk; az alkudozó felek nem voltak egy részről a (római) kath. s más részről BZ evangélikus rendek , hanem a király mellett voltak (római) kath. és evangélikus rendek is, s az erdélyi fejedelem mellett is voltak mind a két vallásúak, s nemcsak a vallásról, hanem más nagy dolgokról is volt szó, melyek a (római) katholikusokat az evangélikusokkal egyaránt illetik. (Mindazokra nézve is kétoldalúak azon kötések.)