Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Második rész

— 30 sága a nevezett békekötéseken alapulnak, s minden azok óta alkotott, a békekötésekkel ellenkező törvény érvénytelen. De az ily általánosság az evangélikusoknak sem biztosságot, sem békés jogélvezetet nem fog nyújtani. A különben elég világos és határozott békekötések többnyire azért sértettek meg, mert keveset adtak elő részletesen a vallásszabadság jogaiból, s leginkább csak egyes szavakkal és általánosságban szólottak. Miért is, hogy a vallásszabadsági jogok körül jövőre minden villongó kérdésnek és magyarázatnak eleje vétessék, s az evangélikusoknak oly biztositás adassék, minőt a jóhiszem kiván, felettébb szükséges , hogy a vallásnak a nevezett békekötéseken alapuló szabadsága és jogai bővebben és semmi kétes magyarázatot meg nem engedő szavakkal kinyilatkoztassék; csak azon egyes esetek emlittetvén meg név szerint, melyekben sérelmet szenvedtek. Kérik tehát az evangélikus rendek, hogy vallásuk jogai és szabadsága az ide mellékelt javaslat szerint a koronázási hitlevélbe iktattassanak. Budán, jun. 22-én 1790. Az evangélikus rendek. X1H. Javaslat mikép kívánják az evangélikus rendek az ágostai és helvécziai vallástételeket követők jogait és szabadságát kinyilatkoztatni, s a koronázási hitlevélbe iktattatni : l-ször. Miután az ágostai és helvécziai hitvallásuak jogai az 1606-ki bécsi és 1645-ki linczi békekötéseken alapulnak, ezen békekötéseket pedig mint kétoldalú kötéseket egyik fél, fejedelem és római katholikusok tetszése és tette szerint sem egyoldalú, későbben alkotott törvények, annál kevésbbé királyi rendeletek vagy explanátiók által nem lehetett érvényteleníteni, ha az ügy csupán a két fél egyezménye vagy kötése volt volna is, és semmi kül-jótállás nem járult volna is annak megerősitéséhez; miután mind a két békét kötött fél megegyezésével más országok is ünnepélyesen jótállottak, az ily módon bevett vallások jogaiuak, szabadságának, követésének, s gyakorlatának semmi további törvényhozás, országgyűlési többség, ellenmondás , visszahúzás, érvénytelenítés, megszorítás és királyi rendelet sem árthat, melyek mind ellentétben vannak a békekötések és jótállások természetével, miért is ezen vallások jogait és szabadságát az 1606-ki és 1645-ki békekötési állapotra kell visszahelyezni; ennélfogva minden 1647 után alkotott törvény, s azoknak záradékaik, valamint minden kir. rendelet és explanátio, mennyiben ama békekötéseket érvénytelenítették , s az ágostai és helvécziai vallástételeket követők vallásának jo-