Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Harmadik rész

— 219 hanem ezentúl semmiféle ürügy alatt soha semmi elfoglalása se engedtessék meg a templomoknak, iskoláknak és lelkészlakoknak; azokra nézve pedig, kik ily erőszakos foglalásokban bűnösökké teszik magokat, az 1647-ki 14-ik törvény czikkben meghatározott 600 magyar forint büntetés maradjon." — A r. katholikusok első javaslata (a 15-ik pontban) szintén nyújtja ezen biztosítékot a templomok stb. megtartása iránt, s a jelen birtokállapotot kivánja zsinórmértékül vétetni, nem szól azonban különösen a törvényben emiitett három alapítványról, s ezen törvény megszegőinek büntetéséről. — A r. katholikusok második javaslata (a 15-ik pontban) ugy szól mint az első. Ez azonban (a 11-ik pontban) ama három alapítvány t is megemlítette. Azonkívül pedig azt mondja, hogy a templomok stb. foglalói ellen a törvények megszegőire határozott büntetés szabassék. Egyébiránt pedig az evangélikusok több kedvezményt sem az országgyűlésen sem azon kivül soha se kérhessenek többé. — A dunai kerületek javaslata (a 12-ik pontban) kivévén, hogy ama három alapítványról hallgat, ugy szól mint a r. katholikusok második javaslata, csakhogy a „ne kérhessenek" helyett ez van mondva: „kérni se merjenek." — Az evangélikusok első javaslata (a 12-ik pontban) azon feltétel alatt ajánlkozik az elvett templomok stb. visszakövetelésétől elállani, ha az evangélikusok jogai az előbocsátottak szerint elismertetnek. A jelen törvény megszegőit (a 11 -ik pontban) nem az 1647-ki 14-ik törvény szerint 600 forinttal, hanem az 1507: 8 szerint hivatal- és jószágvesztéssel kivánja büntetni. — Második javaslatukban (a 16-ik pontban) a templomok stb iránt elfogadják az evangélikusok a jelen birtokállapotot zsinórmértékül ; egyébkint ugy szólanak mint az elsőben. A 9-ik pontban ama három alapítványt is megemlitik. — A tiszai kerületek javaslatában (a 17-ik pontban) szintén a jelen állapot vétetik zsinórmértékül, s a templomok stb. foglalói, és ezen törvény megszegői ellen az 1507: 8-ik törvény szerinti büntetés határoztatik. Ama három alapítvány iránt már a 10-ik pontban volt említés. — Az országos vegyes bizotmány javaslata (a 17-ik pontban) ugy szól mint a tiszai kerületeké, csakhogy büntetésül az 1647-ki 14 t czikket veszi alapul.