Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Első rész

— limit folytonosan mindinkább meg lehet szorítani, s mit valóban folytonosan mindinkább meg is szorítottak. Említsük meg továbbá, hogy ekkor mondatott ki az 1687 : 23 ik t. cz. által először, hogy a kapcsolt részekben csak r. katholikusok birnak jószágképességgel. Ezen évben történt a Karaffa eperjesi törvényszékének működése is. S végre megjelent ama hires 1691. apr. 2-i rendelet, mely az 1681 : 25 és 26-ik törvényczikkeket bővebben kifejtette (.,explanáltaa), s mely a későbben oly gyászos nevezetességű ,.explanátiók" ősapja, s mely által ama törvényczikkek, utolsó maradványai az evangélikusok vallásszabadsági biztosítékainak, valósággal eltöröltettek. Ezen kir. rendelet azt mondta : A törvényben megnevezett helyeken nyilvános szabad vallásgyakorlattal birnak ugyan az evangélikusok. de más helyekre ki ne merjenek azokról menni. A törvényben megnevezett helyeken a közös haszonra rendelt harangokkal, temetkezési helylyel és kórházzal élvén az evangélikusok a r. kath. lelkész és egyházfl tudtával, nem fognak a róm. kath. hit felvételére kényszeríttetni, de a r. katholikusok ünnepeit, különösen a mesteremberek, tartoznak megülni. Az evangélikus lelkészeknek sem keresztelni , sem esketni, sem temetni nem szabad a törvényben meg nem nevezett helyeken; az ily helyeken levő népnek azonban szabadságában áll a törvényben megnevezett helyeken levő evang. lelkészekhez járulni keresztelés, esketés és temetés végett, megfizetvén előbb azért a papbért (stóla) a r. kath. lelkésznek. A földesuraknak azon föltétel alatt szabad imaházakat, kápolnákat építeni, hogy azokban családjaikkal, de minden szomszéd, valamint az evangélikus földmivelők kizárásával, és prédikátorok közreműködése nélkül, szabadon imádkozhatnak. 1701-ben ujabb rendelet jelent meg , mely azt mondta ki, hogy az 1681-ki törvény az országnak csak akkori területére állíthatta fel a szabad vallásgyakorlat elvét; ennélfogva a fegyverrel visszaszerzett helyeken csak a r. kath. vallást illeti szabadság. Sőt mivel az 1681-ki törvény több helyet csak azért ruházott fel nyilvános vallásgyakorlati szabadsággal, mivel akkor véghelyek voltak, a mely helyek ezen minőségöket elvesztették , azon joguktól is elestek. S azok ellen, kik az evangyéliomi vallást elhagyván ismét arra akarnak visszatérni a róm. kath. vallásról, mint esküszegők ellen kell eljárni. Ekkor következett a II-dik Rákóczy Ferencz-féle mozgalom , az Önálló erdélyi fejedelemség utolsó küzdelme.