Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Első rész

— 9 — Ellenkezőleg azonban ezentúl jött annak leggyászosabb időszaka. 1-ső Lipót ugyan az 1659-ki törvények közé czikkelyezett, de ki­rálylyá választatásakor 1655-ben kiadott koronázási hitlevelében bizto­sította a vallásszabadságot a bécsi és linczi békekötésekre való hivatko­zással , rövid időn azonban igen keserű dolgokat tapasztaltak az evangélikusok. A mostoha időszak kezdetére az evangélikusoknak egy nagy megfontolatlanságuk szolgált alkalmul. Midőn ugyanis az 1662-ki országgyűlésen az evangélikusok a vallás ügyét kivánták első helyre tenni a köztanácskozások során, s e részben czélt nem értek, az országgyűlést odahagyták. Elhagyták a tanácsteremet a nélkül, hogy anyagi erőre támasz­kodhattak volna, mert az erdélyi fejedelemség ez időben egyáltalában nem volt oly állapotban, hogy a magyarországi rokonoknak segélyére kelhetett volna. Az evangélikusok templomainak elvétele ismét nagyban folyt. S az 1669-ben fölfedezett összeesküvés is teljesen kizsákmányoltatott az evangélikusok ellen. Az összeesküvés fejei ugyan mind r. katholikusok voltak, de mégis az evangélikusok ellen használtatott az vád gyanánt. A rendkívüli törvényszék (judicium delegatum) kivcgeztetéssel, jószágelkobzással sújtott. Ha azonban valamely evangélikus r. katholi­kussá lett, mindjárt megszűnt ellene a felségsértési vád. A legkisebb büntetés volt a reversális-adás. Ezekben az uraknak azt kellett megí­gérni , hogy jószágaikban az evangélikus lelkészeket pártfogolni nem fogják, a r. katholikus papoknak pedig a tanítást megengedik, sőt (ez volt a kifejezés), ha a szentlélek által felvilágosíttatnak, magok is r. katholikusokká lesznek. Az uraké után következett az evangélikus lelkészek és tanítók ama híres tömeges üldözése és törvényszék elé idézése, melynek foly­tán számosan az országból száműzettek, számosan reversálisok kiadá­sára kényszerítettek , hogy lelkészi hivatalukról önként lemondanak, számosan pedig a nápolyi gályákra „eladattak," honnan aztán Ruyter Mihály hollandi admirál által szabadultak meg. 1) Ezután 1678-ban a Tököli-mozgalom ütött ki, melynek lecsilla­pítása végett 1681-ben országgyűlést hirdetett 1-ső Lipót. ') Kősziklán épült ház ostroma. Magyarra fordította Bod Péter 1738. — (Kézirat.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom