Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Első rész

— 8 Ezek alkotják azóta hazánkban a két hitvallású evangélikusok közjogának alapját, s mivel ezekről a közjogi kimutatás során ezen munka harmadik részében bőven lesz szó , jelenleg elég volt azokat megemlíteni. Az 1608-ki k. e. 1-ső törvényczikket az 1618-ki 77-ik t. czikk ismét megerősítette. Il ik Ferdinándnak 1618-ban május 5-én kiadott, s az 1622-ki országgyűlés törvényei közé iktatott koronázási hitlevele a bécsi békekötést és ama 1608-ki k. e. törvényt ujolag megerősítette. Megerősítették ezután az 1608-i k. e. 1-ső t. czikket, s TT-ik Ferdinánd koronázási hitlevelének a vallásügyéről szóló 6-ik feltételét az 1625 : 22. 1630 : 33. 1635 : 29. t. czikkek. Időközben azonban az idők viharos járásának megnehezedése ismételve kiújult. Ez okból Bethlen Gábor erdélyi fejedelem síkra szállván, az 1621-ki nikolsburgi béke által ama koronázási hitlevél legközelebb országgyűlésen leendő beczikkelyezésének megigérését kieszközölte. A mostoha idők azonban ismét megujultak, s Bethlen Gábor 1624-ben ujabb békekötést eszközlött az evangélikusok jogainak védelmére. Ill-ik Ferdinánd ismét megerősítette 1625-ben elválasztatásakor kiadott koronázási hitlevelével, mely az 1638-ki törvények közé van iktatva, az evangélikusok jogait, a bécsi békekötést. Későbben azonban ujolag sérelmeik levén az evangélikusoknak, 1644-ben 1-ső Rákóczy György erdélyi fejedelem fegyvert fogott ügyök mellett. Ennek következtében keletkezett 1645-ben a linczi békekötés, mely az 1647-ki országgyűlésen a törvénykönyvbe iktattatott. A linczi békekötés tulajdonképen ismét nem egyéb, mint egyedül a bécsi békekötés megerősítése, csakhogy részletesebb, világosabb akart egyúttal lenni amannál; uj elvet, valami többet, azonban nem állított fel, mert nem volt mit felállítania, a bécsi békekötés mindenre kiterjedő általánossága mellett. Ezon 1647-ik országgyűlés törvényei között látjuk először törvénykönyvünkben, a 8-ik törvényben a „helvécziai és ágostai hitvallások'1 megemlítését; eddig általában vagy csupán a „vallás ügyéről" vagy az „evangélikusokról" szólottak a törvények. Az 1647-ki országgyűlés után azt lehetett vélni, hogy most következik immár hazánkban az evangyéliomi vallás legvirágzóbb kora.