Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

— 126 (vagy mostani nevezet szerint az egyház-kerületi gyűlésen, avagy consistoriumon) vétessenek tárgyalás alá mind a házassági mindatöbbi az egyházi szék elé tartozó ügyek, s egyik esperes se kisértse meg, hogy valamely ügyet magán uton tárgyaljon, kivévén a superintendens engedelmével, u g y azonban, hogy a határozatot megerősítés végett a superintendenshez terjeszsze1). Ennél fogva 9-er. Midőn az 1647-ki 15-ik t. czikk által rendelkezés tétetett a szent széki működés körül, a 3-ik §-ban az evangélikusok házassági ügyei a r. katholikusok hasonló ügyeitől „pedig" (vero) szócskával különböztettek meg, s azok az 1608-ki k. e. 1-ső t. cz. szerint, mely a superintendensek törvényes hatóságát alapítja meg (és nem az 1608ki 7-ik t. czikk szerint, mely a szent székekről szól), az eddigi szokás mellett hagyattak meg 2). Melyet későbben is, valameddig a papság túl hatalma, különösen az idézett Károly-féle rendelet után, abból ki nem ütött, folytattunk, mikép a tiszántúli egyházkerület példájából is világos, mely a mennyiben most Erdélyhez tartozó megyékre is kiterjed, ezen gyakorlatot egész azon ideig megtartotta, midőn a házassági ügyek (Il-ik József alatt) a polgári törvényszékekhez tétettek át. Ezen tény és gyakorlatunk annyira világos, hogy a Baranyiügyben , mely egész a pápai székig fölebbezve, ezen legfelső felülvizsgálaton is átment, a Baranyi-örökösek törvényes leszármazása azon alapon állapíttatott meg, mivel az evangélikusok még a lefolyt században házassági ügyeik elitélésének jogában levén , nemzŐjök első feleségétől történt elválása törvényesnek tekintendő. — A 12-ikre azt nyilatkoztatják, hogy ők ugyan az evangélikusokat szabad vallás-gyakorlatukban és templomaik ') Ezen czíkket ugyanezen évről Szeberényi János Corpus Synodorum. Pestini 1848. — művében , mint a „Semptaviense consistorium" törvényét találjuk. Akár „consistoriumnak" akár zsinatnak nevezte legyen azonban ezen gyűlés magát, az kétségtelen, hogy 1622-ben, de nem Zsolnán , hanem Semptén hozatott ama törvény. 2) Ezen az ellenfél okoskodását teljesen kiforgató előadás mellett nem lesz felesleges az idézett §-nak szórói-szóra itt állani Az idézett 1647 :15-ik t. czikk, bevezetésében és két első §-ában a szent székek eljárásáról szólván a végrendeleteket és házassági ügyeket illető tárgyalásban, világosan mint olyan dologról, melyről tulaj donképen mint ide nem tartozóról, szükségtelen is e helyen említést tenni, igy szól a 3-ik §-ban az evangélikusok ügyeiről: ,,Evangelicis v e r o, de vigore Articuli, Anni 1608. ante eoronationem, ad primum editi, in matrimonialibus, in usu consveto permanentibus.''