Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

— 127 ­használatában nem akarják akadályozni, de az 1647-ki 14-ik t. czikkben meghatározott, s ezen §-ban idézett büntetésnek nincs helye, mert azon egész t. czikk a praelatusok és több más r. katholikus ellenmondásával van meggyengitve. — Alaptalanul van állítva, hogy azon törvényczikk, mely ezen egyezményi törvények megszegőire büntetést szab, ellenmondással van meggyengitve, mert ezen t. czikk szórói-szóra a 9-ik azon pontok között, melyek ezen országgyűlés alatt a felek kölcsönös megegyezé­sével határoztattak el. Gyakorlatban is van azt, mint kereset-leveli t. czikket, az ujabb időkben is idézni a jövedelmek erőszakos elfoglalói ellen; s a bünteté­seket a szerint szokás a megszegők ellen kiszabni. Egyébiránt 1-Ör maga azon sokszor idézett, a linczi békekötés beczikkelyezése ellen irányzott ellenmondása a papságnak s némely világi r. katholikusnak, a már idézett elhatározott kilencz pont elseje által, országosan, a r. katholikusok és evangélikusok köz megegyezé­sével ellen nem állónak, s örökre semmi érvénynyel nem birónak nyi­latkoztatott. Ezért 2- or. Ezen békekötés 4-ik Ferdinánd és 1-ső Lipót által az 1659­ki 1-ső t. cz. szerint az egész ország egyhangú kérésére az ugyanazon törvényczikkbe iktatott hitlevélben már minden ellenmondás nélkül erősíttetett meg. Sőt 3- or. Tulajdon az azon korbeli papság, magok a püspökök is, ne­vezetesen Hossz utóthy László váczi püspök, mint királyi biz­tosok résztvevén az elfoglalt templomoknak ezen békekötés szerinti visszaadásában, hozzájárulásukkal megerősítették azt. Végre 4- er. Ha mindezeket elhallgatnók is, vájjon ezen ellenmondást a békekötéssel, különösen annak kelte után két év múlva, érvényesen ellentétbe lehetett volna-e állítani? ki a köz jogban nem teljesen járat­lan, mindenkinek ítélete alá lehet bocsátani. — A tizenharmadikra. Ezen pont ellen több kifogás van: 1- ör. Hogy a római kath. vallás jogainak épségben ma­radása mellett, mely az ország mostani alkotmányának alap­ja és talpköve volt, ezen ős és alkotmányi vallást nem lehet egyenlően (aeque) bevettnek nyilatkoztatni. 2- or. Az ágostai és helvécziai hitvallásuakat nem ismer­hetik meg törvény által bevetteknek. A békekötések ugyan is csak a vallás szabad használatát és gyakorlatát engedték meg. 3- or. Élénken fájlalják, hogy az áttérés a római katho-

Next

/
Oldalképek
Tartalom