Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)
Előszó
— 127 használatában nem akarják akadályozni, de az 1647-ki 14-ik t. czikkben meghatározott, s ezen §-ban idézett büntetésnek nincs helye, mert azon egész t. czikk a praelatusok és több más r. katholikus ellenmondásával van meggyengitve. — Alaptalanul van állítva, hogy azon törvényczikk, mely ezen egyezményi törvények megszegőire büntetést szab, ellenmondással van meggyengitve, mert ezen t. czikk szórói-szóra a 9-ik azon pontok között, melyek ezen országgyűlés alatt a felek kölcsönös megegyezésével határoztattak el. Gyakorlatban is van azt, mint kereset-leveli t. czikket, az ujabb időkben is idézni a jövedelmek erőszakos elfoglalói ellen; s a büntetéseket a szerint szokás a megszegők ellen kiszabni. Egyébiránt 1-Ör maga azon sokszor idézett, a linczi békekötés beczikkelyezése ellen irányzott ellenmondása a papságnak s némely világi r. katholikusnak, a már idézett elhatározott kilencz pont elseje által, országosan, a r. katholikusok és evangélikusok köz megegyezésével ellen nem állónak, s örökre semmi érvénynyel nem birónak nyilatkoztatott. Ezért 2- or. Ezen békekötés 4-ik Ferdinánd és 1-ső Lipót által az 1659ki 1-ső t. cz. szerint az egész ország egyhangú kérésére az ugyanazon törvényczikkbe iktatott hitlevélben már minden ellenmondás nélkül erősíttetett meg. Sőt 3- or. Tulajdon az azon korbeli papság, magok a püspökök is, nevezetesen Hossz utóthy László váczi püspök, mint királyi biztosok résztvevén az elfoglalt templomoknak ezen békekötés szerinti visszaadásában, hozzájárulásukkal megerősítették azt. Végre 4- er. Ha mindezeket elhallgatnók is, vájjon ezen ellenmondást a békekötéssel, különösen annak kelte után két év múlva, érvényesen ellentétbe lehetett volna-e állítani? ki a köz jogban nem teljesen járatlan, mindenkinek ítélete alá lehet bocsátani. — A tizenharmadikra. Ezen pont ellen több kifogás van: 1- ör. Hogy a római kath. vallás jogainak épségben maradása mellett, mely az ország mostani alkotmányának alapja és talpköve volt, ezen ős és alkotmányi vallást nem lehet egyenlően (aeque) bevettnek nyilatkoztatni. 2- or. Az ágostai és helvécziai hitvallásuakat nem ismerhetik meg törvény által bevetteknek. A békekötések ugyan is csak a vallás szabad használatát és gyakorlatát engedték meg. 3- or. Élénken fájlalják, hogy az áttérés a római katho-