Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

118 — Ha végre azon vallás nevezhető alkotmányinak, mely az ország politikai alkotmányával leginkább összeülik, akkor minden keresztyén vallás joggal és méltán használhatja ezen nevet. Mert valamint az er­kölcs-tan, mely, ha némely magán zavargó azt bemocskoló hasztalan kü­lönböztetéseit nem számítjuk , mindenikben ugyanaz : ugy Európa is, mely a monarchiákat, s a mérséklett és köztársasági kormányokat minden keresztyén vallással valósággal összeférni tettleg tanúsítja, bizonyság, hogy minden vallás minden polgári kormány-formával és alkotmánynyal megállhat. S e tekintetben a két hitvallású evangéli­kusok vallása, mely az ország törvényes fejedelmén kívül, melynek alá van rendelve, serami más világi vagy egyházi főt nem ismer, egyik­nek sem enged. — A kegyelmes válasz 1-ső pontja ellen azt mondják, hogy az a linczi békekötésen túl, a vallásnak most nemcsak sza­bad gyakorlatot, hanem annak használatot is enged; s hogy a bécsi béke záradékát „a r. kath. vallás jogsérelme nélkül" kihagyja. — Aszabad használat és gyakorlat kifejezés a linczi békekötés 2-ik pontjában , a földművelőkre is kiterjesztve, világosan meg van. Ugyan ezen kifejezés látható a bécsi békekötésben az 1-ső pontra, s az 1608-ki 1-ső czikkben is. Méltányosabb jogon mondhatnók mi, hogy a véghelyek (confiniorum) említése kimaradt, de nem szavait, hanem szellemét tekintve ezen kegyelmes válasznak, legbensőbben meg vagyunk győződve, hogy felséged kegyelmes válaszának azon ál­talános kifejezése alatt: „é s senki bárminő rendű és sorsú legyen i s," mind a véghelyek lakosai, mind minden más bárminő osztályú lakosa az országnak benfoglaltatnak. Nem kívánunk ugyan mi legkisebb jogsérelmet sem okozni a r. kath. vallásnak. Maradjon épségben a r. katholikusok lelkiösmereti szabadsága, annak tetszésök szerinti szerinti gyakorlása, a püspökök és szent székek tekintélye, minő azokat azon vallás emberei irányában illetheti, bántatlanok maradjanak a templomok , és sértetlenek végre mindazok, melyeket mások jogsérelme nélkül bírhatnak : de az evan­gélikusok vallás-gyakorlatának korlátlan szabadsága, mely ugyanazon szavakkal van kifejezve, melyekkel az akkor (Betlen Gábor) erdélyi fejedelemnek engedett megyékben az 1622-ki 29-ik t. czikk által a r. Tudjuk hát mi a katholika hit és valósággal katholikusok is vagyunk, — de nem római katholikusok, hanem apostolico-katholikusok. — Kősziklán épült ház ostroma. Fordította 1738-ban Bod Péter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom