Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)
Előszó
— 119 katholikusoké szabaddá tétetett miután a lelkiösmeret szabadsága s azon vallásnak követése, melyet mindenki legigazabbnak vél, csakhogy annak elvei a polgári társaságot fel ne forgassák, minden más egyenlő embert természet szerint megillet, a r. kath. vallás jogsérelmei közé nem számitható. S ámbár, hogy ama záradék jó szándokkal lőn beiktatva, s nem lehetett más értelme, mint a mi fölebb előadatott, Mátyás főherczeg 1606-ban sept. 23-kán kelt magyarázó diplomája, melyet itt H. betű alatt 2) mellékelünk , tanusitja: nehogy azonban ezen szükségtelen kifejezéssel perpatvarra szolgáltassék alkalom, midőn 1608-ban az ország rendéi a bécsi czikkeket tárgyalás alá vették (az 1608-ki királyi megerősítő diploma czikke 3-ik §-ának szavai), s megfontolták és bizonyos örökké tartandó rendszerbe szerkesztették, ezen záradék az 1608-ki k. e. 1-ső t. czikk tanúsága szerint kimaradt, s többé sem a törvényekben, sem a linczi békekötésben nem ismételtetett, minél fogva, hogy felséged e részben is kétségtelenül azon békekötések és az 1608-ki és 1647-ki egyezményi törvények nyomait követte, melyeket az országlakosok is alapul véltek felveendőknek, kétségtelen. — A 2-ikra azt adják elő, hogy a földesurak jogain csorba van ütve, midőn ők az evangélikusok egyházai, stb számára, a bécsi és linczi békekötéseken túl, belső telket adni köteleztetnek. Növekedik pedig a r. kath. vallás jogsérelme a magános és nyilvános vallás-gyakorlat közötti különbség megszüntetésével, melyet az 1647-ki 9-ik t. czikkben megvoltnak állitanak. Egyébiránt az adózó nép fentartása iránt nem vélnek kellő gondoskodást téve, midőn a templomok javitása és épitése, s az iskolamesterek beállítása azon helyeken, hol az evangélikusok valósággal a vallásgyakorlat használatában vannak, a nép szabadságára hagyatik; azon esetekre pedig, midőn vegyes küldöttség szükséges, semmi utasítás sem adatik. — A mi az elsőt illeti. Azon összeköttetés természete , mely a jobbágy és földesúr között van, követeli, hogy a vallás elvei szerinti illendő ünnepélyes isteni tiszteletre, s az iskolára, melyben a jobbágyok ') Szintúgy a Rákóczi György erdélyi fejedelemnek engedett megyékben az 1647-ki 20-ik t. czikk által. 2) Tartalma mind itt, mind alább ismételtetvén , a szöveg egész terjedelmében közlése szükségtelen.
